Van aki szeret vásárolni, van aki kevésbé. Én az utóbbit képviselem. Ez a vers egy képzeletbeli szükségletek megvételéről szól s magáról, az életről.
Alfajáró
Jó napot!
Kérek tíz deka töpörtyűt,
kutyáimnak egy heti kajája
(na, ja!), egész rúd lószalámit,
fél mázsa bálnahájat
(büszkeségem karbantartására),
két kiló közepesre darált
szögesdrótot, hernyótalppal
spékelt kompótot, pompadouros
érzelmekkel töltött, kicserélhető
szívet, lekapható tyúkszemet,
gerelyhajító derelyét, elmés
hajgereblyét.
Ezenkívül kifilézett pokrócot,
húsvétra kötözött bolondot.
(Hogy elég egy félnótás a
családban? És ki helyettesítene?
A pihenés engem nem illet meg?)
Kérek még félkész mondatokat,
egy pár (szil)ikon mellet.
Hogy csak egy darab van
raktáron belőle? Tényleg?
Jöhet! Majd megfőzöm a páromat,
hogy karácsonyig ennyivel érje be.
Ez a versem az Érzelemrészvények 1. kötetéből származik,
ha élveztétek, ha nem.)
Linkségemet alátámasztva alább felsorolok néhány versem linkjét:
ŐSZ-INTE BUDAFOKRÓL RÁCKEVÉRE MENVE
Egyszerre kettőt szeretek
A NÉMA MÚ DALA
Vulcanica Hungarica
Oly ismerősen tekereg
Kis éji krosnyogás
Amíg dereng
Skype elérhetőség:
simon.mara2
És ha barangolni akarsz blogom lankáin,
megteheted:
