„Tiszta képtelenség, hogy egy normális ürgét kifogjak végre” -, dünnyögött Janka maga elé, miközben az ajtón tuszkolta ki magát a sötétbarna műszőrme bundájában. (Hogy minek vett fel ilyen meleg kabátot, amikor enyhe telünk van?)

Igen, Janka, a maga ötven évével, fekete hajával és szemével, lányos alkatával még javában gondolhatja, hogy kijár neki egy férfi, aki a tenyerén hordozza. Ám addig még sok férfi fel akarja próbálni a f…-ra őt.

kislány csodálkozik

Erre jó az internet. Az internet olyan, mint egy nemzetközi házibuli. Vagy – mint már többször kifejtettem, – olyan, mint egy nagy össznépi lavor, ez a közös, amiben mindenki pacsázgat egy kicsit. Aztán jönnek a különböző csoportok, amik már érdeklődés szerint tagozódnak. És vannak a kalózok, akik csak úgy beúsznak a képbe, megnézik a csajok oldalait, fotóit, kicsit megkóstolják őket. Kitalálják, hogy milyen is lehet az ágyban velük. Sőt! Még ágy sem kell. Ajvé!

Az internet önjáró, tökéletes szex-partner közvetítő!
– Feljelentkezett nálam egy arab ürge -, meséli Janka. Közben az elmaradhatatlan habos kávénkat szürcsölgettük. Erre az alkalomra, hogy év végén jöttünk össze, mézeskalács sütiket is volt képes sütni. Igazán rendes.

– Megnéztem az oldalát, szolíd, szerelmes, epekedő képeket tett fel. Segít az elesetteken, az állatokon. Persze, hogy elfogadom a felvételi kérelmét. Aztán ír priviben, hogy miképpen vagyok. Ebben sincs semmi.
– Te, Janka -, kérdezem barátnőmet -, milyennek tűnik a férfi? Szimpatikusnak?
– Igazából nem tudom, hogy néz ki, mivel nem a saját fotóját használja.
– Ühüm -, válaszoltam elgondolkodva.
– Szóval kéri, hogy skype-omat is adjam meg. Még örültem is neki, mert akkor legalább nem elképzelnem kell, hanem látom is valójában. Nem sokat szarozott. Pár perc múlva már látom is, hogy hív.
– Na, és tudott magyarul? -, hitetlenkedtem.
– Dehogy tud magyarul. Angolul – töredezve. És kérdezte, hogy szeretem-e a videó szexet. Nem is értettem a kérdést igazából. Mondtam neki, hogy sosem szoktam nézni olyanokat. Ám ezt az Alit – már nem is tudom, hogy hívják -, nem érdekelte, hogy mit mondok. Miután látta, hogy noszogató viselkedésére, hogy vessem le a ruháimat, a fülem botját sem mozdítom…
– Miért kellett volna levenned a ruhádat?
– Először csak azt akarta, hogy a kamerát úgy irányítsam, hogy minél többet lásson belőlem. Már akkor is elég kényelmetlenül éreztem magam, de amikor azt láttam, hogy… – Janka elhallgatott.
– Na mi van már? -, ocsudtam fel arra az érzésre, hogy nem fogom megtudni, valójában mi történt.
– Egyszer csak azt láttam, miután én nem voltam hajlandó megválni ruházatomtól, hogy ez a nagyon komoly férfi, mert tényleg olyan volt, mint a vakbélgyulladás, el kezdett vetköződni.
– És te mit csináltál?
– Ha hiszed, ha nem, nem kaptam levegőt. Nem akartam elhinni, hogy ez a férfi elszántan gombolja ki az ingét, mindezt elég sebesen. Már a farka kiszabadításán fáradozott ez az igen komoly úri ember, amikor legalább olyan gyorsan, mint ahogy ő vetköződött, próbáltam kikapcsolni a skype-ot. Ha hiszed, ha nem, képtelen voltam kikapcsolni a gépet. Megmakacsolta magát. Én nem tudom, hogy ő mit láthatott belőlem. De ha az arcomat látta, biztos érzékelte azt az elképedt kétségbeesést. Végre nagy nehezen sikerült kikapcsolnom.
– Letiltottad?
– Nem. Kiváncsi voltam, hogy mit fog csinálni.
– Te kis huncut vagy -, nevettem el magamat, de tudtam, Janka nem olyan, mint mások, hogy csak uk-muk-fuk, és már törli is ki az embereket. Lehetőséget ad a továbbiakra, akár a megbánásra.
– Másnap priviben bocsánatot kért tőlem, és gyönyörű szerelmes képeket küldött nekem. Megbocsájtottam. Azt akartam, hogy érezze át, amit tett, és hogy tudja, nem mindenki bárcás, aki a Facebook-on fent van.
– Férjem is mondja, hogy a tini lányok levetkőznek anyaszült meztelenre, és úgy, meztelenül hülyéskednek. Ezt a videót meg felteszik a netre. (Nem tudom, milyen oldalakon jár egyébként…) A mostani tinik biztosan már ilyen szemérmetlenek, de az 50-es, 60-as korosztálynak még van egészséges tartása. Nem szeretnék ma fiatal lenni.

Kedvenc barátnőm, a 14 éves Őzgida mondta a napokban, hogy az ital az tuti, hogy ott van a bulin, a narkótikum is jellemző lehet a baráti körre. Én meg mondtam neki, hogy ne érdekelje, mi a divat! Ő azzal törődjön, a cselekedeteihez társul-e lelki fejlődés. Ha igen, akkor jó úton jár. Ha pedig bedől a többiek heccelésének, akkor bizony az önkontroll elvesztésével más elvesztése is jár.