Ha úgy érzitek legbelül, hogy valamit meg kell tenni, akkor a Ti szempontotokból van létalapja, tehát ne húzzátok-halasszátok, lépjetek.
A fotókat szokásomhoz híven Sony mobilkészülékkel készítettem, amelyekből rengeteg maradt vissza. Sosem akarok a türelmetekkel visszaélni.
A szerelem hangjai csodákra képesek, akár a józan észt is lepipálva. Még arra is teljesen alkalmasak, hogy a közel múltban szerzett mély sebeket beforrasszák valami csoda folytán, és remény költözzön a szívekbe.
Egy barátomhoz szólok, akinek még csak a nevét sem tudom.
Amikor megveszek egy edzőcipőt – sok ismerősömmel ellentétben -, sokáig használom, egészen addig, amíg szó szerint szinte szét nem esik a lábamon. Ezért kell annyira megnézni, mit is húzunk fel pld. futáshoz.
Néha az újítás jól sülhet el, mert az asztalra téve jól néz ki és ráadásul mindenkinek ízlik.
A címlapon bár csipkebogyó lekvárt készítettem, de legalább akkora felhajtás volt a derelye készítésénél is. A minap befutottam Borbás Marcsi konyhájába – a televízió jóvoltából
A jó hétkezdésbe egy kis léleklazítás is beletartozik, amikor pld. utaztok a villamoson a munkába menet, és megnézitek ezt a blogomat is.
Ha tudnátok, mennyire nem szeretem az ehhez hasonló témákat, amelyek a teljes reménytelenségről szólnak.
Már pedig csodák vannak! Még manapság is!