Több éves hányattatás után végre rá bukkantam egy nagyszerű szakemberre – aki ráadásul nő, Orsinak hívják -, keni-vágja a WordPress blog rejtelmeit. Végre gatyába rázza
Elhatároztam, hogy a “vázlataimat” végig nézem, és elcsodálkoztam, miért nem adtam már közkinccsé. Tehát nem késlekedem: csak át kell állítanunk agytekervényeinket, és megváltozik a világ körülöttünk.
Nagy naivitás részemről, hogy meg akarlak titeket óvni a nagy fekete farkastól, azaz az egó fennhatóságától. És mégis ebben settenkedem már megint!
A sztorit nem engedtem hosszú lére, de a lényeg benne van: a lehetetlen sem képezhet akadályt!
Azonos időben videókat és fotókat készíteni emberi alkotásokról és közben élvezni az elénk táruló látványt, képtelenség. Ez olyan, mint szeretkezés közben zenét komponálni.
Örökös fejlődési spirálban vagyunk, míg a halál szele alaposan meg nem csap. Ne rezeljetek be, ennél vidámabb dolgokról beszélek blogomban.
Most szembesültem azzal az egyszerű ténnyel, hogy nyolc éve blogolok. Nyolc éve! Az nagy idő, Elemér! Ha lenne ilyen tantárgy: KITARTÁS, szín jelest kapnék….
Köszönöm a sok jó kívánságot, amelyeket a Facebook idővonalamra és messengerembe küldtetek. Képtelenség mindenre válaszolni, de biztosak lehettek benne, hogy mindent lecsekkoltam. Viszont most az egyszer gyakorlatilag nem válaszoltam egyenként senkinek sem.
Nem értem, miért nem dolgoztam fel ezt a témát előbb, amikor jól éreztük magunkat Erikával. Buszkirándulás Szlovéniába. Bár én néha úgy vagyok, hogy mindegy, csak csapjunk a lovak közé. Pontosítom, nem hetedhét országon túlra akarok utazni, csak oda, ahonnan még akár gyalog is haza tudok menekülni, ha éppen úgy adódik.
Igazán nem panaszkodhatok, mert a sors mindig valami extra élménnyel kínál meg – amelyre nem is számítottam -, mint 2022.08.06-án, amikor teljesen gyanútlanul mentünk fiammal Brightonba megnézni a Royal Paviloint. Mivel ezt a pride parádét nem hiszem, hogy bármelyik pride parádé felül tudná múlni, így életem egyetlen, ilyen jellegű egy felvonulása lesz.