Ma borongó, derengő hangulatom volt egész nap, nem volt semmihez úgy, Isten igazából kedvem. Jó, elmentünk biciklivel Lacival. Egy testhez álló, tíz kilométeres túrát vágtunk le, az szuper volt. A szél majd letaszított a kerékpárról, de élvezem, ha bírkózhatok. Akár ha széllel vagy más egyébbel… Így tehát egy újabb verssel örvendeztetlek meg benneteket (vagy nem).
Nekem szegezték a kérdést többen,
Verseim miképpen születnek bennem?
Csak úgy – felelem. Vagy még sem?
Amikor nyálkás a kupolás torony,
csúszik szinte minden,
Véremet a kis rezsómon felpezsdítem,
S érzem, legbelül lüktet az embrió
Gyermek még félkészen.
A rigmusok többek között
Ilyenkor születnek.
Kissé fellengzősen kihordom őket,
S egy perc alatt utolér a kilencedik hónap,
Irány a klaviatúrás szülészet.
Sötétség hátamban,
Köd előttem,
Mellettem senki sem.
Amikor a csillagok nem túlóráznak
Szemrehányóan odafenn,
A Hold nem blokkol denevér
Szárnyával a gyárudvar kapujánál
Bent.
Bármelyik percben rám ronthat
Az ihlet, mint ávósok anno sok-sok
Embert ismeretlen helyre cipeltek,
Félálomban ferliaszt egy verselem,
S követeli jussát, mint egy
Hisztis gyermek,
„Engem örökítsél meg”
Most vagy sohasem, s az ötletsort
Papírra vetem, amíg dereng,
Hogy a múlt miért úgy?
A jelen miért nem?
S hogyan alakulhat
Az abszurd jövőképem.
S egy csiszolt kő alatt
Ott lapul majd minden.
(Költő: Simon Mara, az Érzelemrészvények 2. kötetéből származikez a vers)
Linkségemet alátámasztva alább felsorolok néhány versem linkjét:
Morze jelek a tenyérben
Az őskezdetek vére
ŐSZ-INTE BUDAFOKRÓL RÁCKEVÉRE MENVE
Nincs kecmec
Egyszerre kettőt szeretek
A NÉMA MÚ DALA
Vulcanica Hungarica
Nárcizmus
ÁRVÍZI HAJÓSOK
ÉDESANYÁM
Menni fog ez neked?
Milyen jó…
Emberedre találtál bennem
Akár egy félisten
CSŐBE HÚZOTT ÜVÖLTÉS
Oly ismerősen tekereg
Kis éji krosnyogás
Nem ilyen lovat akartam
Amíg dereng
Az aratás gyönyöre
Dudajó
Estefelé
SZILVAMÉLYSÉG
Szőrbe szökken
Nana – EMIL ZOLA
Már régóta nem könyörgök
Menj fel a dombra, Norbikám!
Nyári eső után
Busz az éjben
Nálatok nem
Első vesszőfutás
Vasvilla-trilla
És ha barangolni akarsz blogom lankáin,
megteheted:
www.simonmara.comHa feljelentkeztek a Facebook oldalamra, ahol az alábbi fotómról nézek rátok barátságosan, akkor rájöhettek, miért vannak kibukva a család férfi tagjai.
Hát igen, ha valami nem tetszik, kiteszem a Facebook-ra.
I love
FACEBOOK!!!!!!!!!!!!!!!!
You need to take part in a contest for probably the greatest blogs on the web. I’ll suggest this website!
Thanks for your komments.
Best regards: Mara Simon