TAVASZ
A tavasz csuda örömteli dolog,
ha egy időre becsukhatod
magad mögött a szatócsboltod.
Ha kitolonghatsz a guten tag
térbe, a termeszvár
kellős közepébe.
Ha az ordenáré szeméthegyek
nem bunkózzák le menet közben
elborzadt tekinteted.
Ha megteheted, hogy téli
bundád levedled, és nem
mész könyöradományért
ismerős ismeretlenhez.
Ha a szavak megtalálják
üzenetrögzítőjüket, ha
kirügyeznek a fák benned.
Ha másokon és magadon
felhőtlenül nevethetsz.
Ha zokogásod nem döngeti
melled. Ha nem ráz meg
az újjáéledt természet.
Ha a virágokádó növények
mellett nem felzaklatottan
sunnyogsz el, akár a
doni, megvert sereg.
Ha sír(ás)ásból egyesre
felelsz.
Ha az önkéntelen füttykoncert
könnyedén átölel és a földről
tíz centire felemel.
Ha nem vonul el lecsukott
pillád alatt szempillantásnyinak
tűnő rövidre szabott életed.
Ha lélegzeted kihagyiságát
hányavetin hirdetheti, és
ezt kiabálhatja belétek:
Gyerekek, szép az élet!
(Költő: Simon Mara, az Érzelemrészvények 2. kötetéből származik
ez a vers)
Itt pedig néhány versem linkje!
ŐSZ-INTE BUDAFOKRÓL RÁCKEVÉRE MENVE
Nincs kecmec
Egyszerre kettőt szeretek
A NÉMA MÚ DALA
Vulcanica, Hungarica
Nárcizmus
Árvizi hajósok
Édesanyám
Menni fog ez neked?
Milyen jó…
Emberedre találtál bennem!
AKÁR EGY FÉLISTEN
Csőbe húzott üvöltés
Oly ismerősen tekereg...
Kis éji krosnyogás
Amíg dereng
Az aratás gyönyöre
marasimo@gmail.com
És ha barangolni akarsz blogom lankáin,
megteheted:
https://simonmara.com
