Ganoderma-Életelixír (11.) Dég, Álmok-tava Horgásztó és mi, természetesen

Még szép, hogy elfogadtam az invitálást, amelynek nem tudtam ellenállni. Az alábbiakból kiderül.

Mivel kegyelmet kaptunk – tarthatunk szabadtéri programokat -, és végre kimozdulhatott az Organo Gold csapata, egy igen idegnyugtató, csodálatos helyszínt választott nekünk Gyulai Szilveszter, a mi gyémánt nagy vezérünk: Dég, Álmok-tava horgásztó. Sajnos a Festetics kastély éppen felújítás alatt van, azt nem nézhettük meg.

Miután kiszálltam az autóból – tudjátok, abból az ütött-kopott Suzukiból -, rögtön érzékeltem a pozitív erőket. A környezet mesés, a társaság kiváló. Nincs nyávogás, nincs siránkozás, mivel mi (köztudottan) az életre szavazunk.

Miért is kellene kora reggeltől késő estig csak olyan hírekkel tömni a fejünket, hogy hányan haltak meg és hány ember vírus által fertőződött meg és hányan fekszenek lélegeztető gépen? Ettől mi jobbak leszünk, sőt, még erőteljesebben tudjuk elvégezni a munkánkat, egyéb feladatainkat? Miért kellene a rettegés zűrös, gyors sodrású, jeges folyójában vergődnünk?

Miért nem láthatunk pld. ilyen híreket a tévé különböző csatornáin, hogy Mezőszilason Nagyné Márti milyen fantasztikus dolgot produkál évről évre? Ő szintén 1954-ben született, mint én. (Hiába jó évjáratúak vagyunk.) Csodálatos virágözönbe öltözteti nem csak a kertjét, de az általa ültetett és gondozott virágok szinte kifolynak az utcára, beterítik a vizes árkot is. Bele gondoltok abba, hogy micsoda nagy és állandó, kitartó munkát igényel ez?

Mezőszilason található a Droppa kastély. Legközelebb ezt is megnézzük.

Ilyen mosolygós hölgyből elkelne jóval több, akik megtanítanák az embereket, hogy ne siránkozzanak, hanem cselekedjenek. Ne csak maguk bajával foglalkozzanak, hanem másoknak okozzanak örömöt, és meglátják, bekerülnek egy olyan áramkörbe, amikor visszakapják azt a sok jót, amit ők tesznek másokkal. Persze sosem azoktól fog köszönetet vagy elismerést kapni, akiket konkrétan segítenek, hanem egészen máshonnan.

Na, nézzük, milyen látvány miatt fordultam  vissza az autómmal – miután elhaladtam Márti háza előtt – -, hogy megörökítsem, ami látni kell nektek is:

Nem békés gondolatokra vágyik az ember első sorban? És ez a békés érzés akkor tölti el a lelkünket, amikor barátainkkal és jó ismerőseinkkel találkozunk. Már ki tudja, mikor volt az utolsó személyes találkozó? Ez a mai napon, azaz 2021. május 28-án be is következett minden részt vevő legnagyobb örömére.

Úgy gondolom, hogy érdemes a hétköznapokat időről időre színesíteni értelmes programokkal, ettől leszünk mi többek magunknál.

• Hogy találtál ide? -, kérdezte Schinzel Zsuzsa csodálkozva -, miután találkoztunk az egyik bogrács közelében az üde zölddel övezett tó partján.
• Én nem használok dzsipieszt, én még hagyományos módszereket hívok segítségül: a számat. Megkérdezem az utca emberét, hogy „tessék mondani, merre van Dég?” És amikor Dégre érkezem, akkor pedig azt kérdezem, hogy merre van az Álmok-tava Horgásztó. És képzeld el Zsuzsa, a megkérdezettek mindannyian tudták a helyes választ.

Schinzel Zsuzsa szeret háttérben maradni, pedig az ő kitartó piszkálásának köszönhetem, hogy beültem a kocsiba, és arrébb toltam a babakocsimat.

A bogrács kaját nem lehet elrontani, persze nem árt, ha minden hozzávalót bele teszünk, de itt a „szakácsok” igen értették a dolgukat, így a mosolyom valóban őszinte:

Egy kis hamisítatlan nyugalom: tó, sok-sok zöld növényzet, mindenütt barátok, finom illatok a levegőben, amelyek a bogrács kajákat fémjelzik.

Na, és a móka, kacagás? Mindenki nyugodjon le!

Legközelebb Ti is gyertek, hozzátok az ismerőseiteket!

És mikor lesz a legközelebb: 2021. június 19.