Az életben az a szép, hogy soha nem tudhatjuk, hogy akkor teszünk-e jót, ha meg sem moccanunk, vagy pedig akkor, ha lépünk. Pár napja elbicikliztem kedvenc fodrásznőmhöz, hogy melirozza be a hajam,  bár tulajdonképpen teljesen felesleges volt, hiszen a nyári napsütéstől egészen világos volt amúgy is. Ám a hiúság vására mindig megkörnyékezi a nőket.

Katika fodrásznő azt mondta búcsúzóul, hogy pár hajmosás, plusz a napsütés, és megkapom a várt színt. Ok. Ez volt szerdán. Amikor hazamentem, akkor láttam csak igazán, hogy nem kellett volna ezt az akciót annyira erőltetni, mert egy fáradt, öreges sötétbarna hajszínű, agyoncseszett nőci nézett vissza a tükörből, aki állítólag én lettem volna.

Meg kellett barátkoznom ezzel a variációval. És ami a legjobb ebben a dologban, hogy pont azért mentem el a fodrászhoz, hogy szebb legyek, ám nagyon melléfogtam. Kénytelen voltam elmenni a szombati Super Sutarday összejövetelre Kecskemétre ilyen megöregedett, hullajelölt formámmal, ugyanis a sötét haj mindig is öregbített.

Meg is említette a férjem:

  • Nem kérdezték a barátaid szombaton, hogy mi történt a séróddal?

Ám tudtam, hogy ha a hiúságot legyőzöm magamban, jutalmul kimondottan léleképítő események sorával fogok gazdagodni. Igen!

A több hónapos karantén őrületben elmadtak a szokásos havi összejövetelek, amikor megkapjuk az útravalót, az instrukciókat az elkövetkezendő időszakra, megszerezzük a lelki, tudásbeli pozitív töltetet, amelyre annyira szükségünk van, hiszen nem egyszer úgy érezzük: erős széllel szemben próbálunk haladni.

Szombaton, 2020. július 11-én kiszabadult a szellem a palackból, és végre örülhettünk egymásnak, a sikereknek. Nemcsak Budapestről, Ráckevéről, Szegedről, de Angliából, innen, a szomszédból, Srí Lankáról is jöttek üzlettársak. Engem ebben az üzletben, az Organo Gold “családban” pontosan a nemzetközi jellege fogott meg.

Vajon miért kell rendszeresen rendezvényre járni? Megtanulunk egymásra figyelni, új képességrekre teszünk szert, amelyekre szükségünk van az életben, olyan emberekkel barátkozhatunk és kérhetünk tőlük tanácsot, akik nemcsak elméletben, de már a gyakorlatban is jellemző rájuk a gyémánt életvitel. 

Sok emberrel találkoztam az évek folyamán, akik mintegy pajzsként emlegették a sérelmeiket, amelyeket gyerekkorban, a munkahelyükön szereztek be. Ezekre hivatkozva úgy gondolták és gondolják, hogy ők nem tehetnek semmit sem magukért, másokért, mert valamikor a múltban sérelem érte őket…

A problémák mindig az emberi tudatlanságból adódnak, amelyekben nem az a szomorú, hogy valaki tudatlan, hanem az, hogy ehhez az állapothoz foggal-körömmel ragaszkodik.

Míg el nem felejtem, vázolom, hogy mit ettem aznap. A szokásos zabkásával kezdtem a reggelemet – ebben méz, frissen darált mák, szezámmag és lenmag, mazsola, málna a kertből, szotyi, tökmag, méz. Már nem volt időm nagyon tollászkodni, úgyhogy sietve bedobtam a táskámba egy Kaukázusi kefirt és a kedvenc OGX shakemet. Ez zacskós formában is kapható. Utazás alkalmával kiváló és praktikus. Ha ráklikkeltek a képre, jobban láthatjátok az értékes tartalmát is:

Ezt a OGX Fenix shaket osztottam kétfelé – délben és 4 óra körül – a szintén kétfelé osztott kefirrel összekeverve. Tökéletesen éreztem magamat, frissen, fiatalosan, nem agyonzabálva. Az éhezéssel csak megnyomorítottam volna magam, helyette értékes táplálékkal láttam el testem.

A fogyókúrázok ott rontják el, hogy el kezdik szorongatni magukat az éhezéssel.

Mi pedig azt mondjuk: Egyél, igyál! Csak nem mindegy, mit!

Bár hozzá kell tennem, hogy este hét körül volt egy igazi, jó hangulatú, fantasztikus terülj-terülj asztalkás vacsora, amikor mindenki annyit vett az igényesen, ízletesen elkészült ételekből, amennyit csak jónak látott. Desszertnek volt madártej, sütik, fagylalt, friss gyümölcsök.

Nem hiszem, hogy azon az estén volt ember fia, lánya, aki elégedetlen lehetett akár az étel minőségével vagy pedig a figyelmes, körültekintő kiszolgálással! A Four Points By Kecskemét Sheraton Hotel nálunk jól vizsgázott, másoknak is szívesen ajánljuk!

 

Ami még kimondottan figyelemre méltó, hogy sok fiatalt látni sorainkban. Úgy gondolom, ha a 18. életévüket betöltött srácok és lányok is azon a véleményen vannak, érdemes erre az üzletre figyelni, akkor valóban lehet valami benne!

 

És persze senki sem maradt aznap este pártában.

 

Befejezésül pedig: így nőjön meg az amúgy sem kis orrom, mint Pinocciónak – a fából faragott kisfiúnak -, amikor hazudott:
Akármennyire furcsa, de ez az 1. része ennek a sorozatnak:
Simonék félrebeszélnek 87. (Egy ősi titok, avagy minek dőltem be megint?)
                                        2. (Már megint olyan kis nyanya vagy!)
                                        3. (Gyanúsan jó ez a kávé!)
                                        4. (Nem hiszek az “ilyenekben”!)
                                        5. (Nekem csak egyetlen bátyám van!)
                                        6. (Mi legyen a csemeténk, ha felnő? “Csak nem piramisról van                                                                                                                                               szó?”
                                        7. (Super Sutarday Kecskeméten!)

Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted! 

INSTAGRAM: simonmara54