Simonék félrebeszélnek (99.) Ha a fák futni tudnának

Drága Clau meghirdette múlt héten, hogy ismét beindulnak az edzések az újfalui művelődési házban. Tehát már a múlt héten is mehettem volna edző terembe, ha lenne igazolásom arról, hogy a coviddal megvívtam hősiesen a csatámat és még életben is maradtam, vagy ha be lennék oltva. Ám nincs még ilyen igazolásom, sőt: még erőm sem lett volna ahhoz, hogy egy kemény edzést végig csináljak.

El kell azonban mondanom, hogy a covidon már kifogtam, és napról napra teljesen visszatér belém – azaz férjemmel együtt: belénk – az élet. A bal fülemet még védem a széltől, de lassan 100 %-kos egészségesnek nyilvánítom magunkat. Megbetegedésünkről kettő blog is szól: Simonék félrebeszélnek (97.) Covidosok lettünk. A folytatása pedig: Simonék félrebeszélnek (98.) Könnyes búcsú a jó öreg covidtól

Viszont ma – 2021. 05. 16-án – megszállt az ördög, ami teljesen váratlanul, tehát tőlem teljesen függetlenül történt. Kora délután gyanútlanul szürcsölgetem a ganoderma kávémat, mikor felvillant egy gondolat: megyek, és megmentek két fát. Ehhez a gondolathoz szorosan hozzá tartozik, hogy épp az elmúlt hónapokban tapasztalhattam kerékpározás közben, hogy a fákat, bokrokat egyesek előszeretettel csonkolják vagy simán kivágják, esetleg alájuk gyújtanak, azaz félig élve megégetik – hogy törjön le a kezük!

Visszatérve a két kiszemelt fához: végül is egy teljesen normális gondolat, hiszen azok a fák jóval távolabb vannak a lakóhelyemtől, tehát totál természetes, hogy érdekelhet a sorsuk alakulása. Na de, ha valaki túl sokat okoskodik – mert van jó pár ilyen ember a környezetemben -, abból egy árva kis silány tett sem fog megszületni, tehát let’s go az évtizedek óta komlóval küszködő fákhoz.

Persze egy ilyen akcióra nem lehet felkészülni eléggé, mert hiába volt meleg, de a munka jellegénél fogva rövid gatyában lenni szinte életveszélyes lett volna. Az 1. felvonásban hatalmas gazban gázoltam, mely gaz szinte a honaljamig ért.

Végül is igazi, kemény harc a természet sötét erőivel, de fél óra után rájöttem, hogy szeretnék még olyan videót vagy fotót készíteni, ahol megközelítően az eredeti állapotot be tudom mutatni nektek. Haza rongyoltam, hogy magamhoz vegyem a mobilomat – fotózás céljából -, illetve kapát is, a hatékonyság jegyében. Ekkor találkoztam Terikével, aki csatlakozott hozzám. Nem riasztotta el a herodesi küzdelem lehetősége.

Igen, ezek a fák már alig éltek, hiszen hosszú éveken keresztül fojtogatták a kúszó növények őket.

Lelkes voltam, mocskos a kosztól és izzadságtól, de engem a cél éltetett:

 

Miközben erőmet megfeszítve próbáltam jobb belátásra bírni a gyilkos komlót, közben egy újabb felismerésre jutottam. Ti is hallottatok a gondolat erejéről. Isteni sugallatra arra koncentráltam, hogy a komlóval való ádáz küzdelmem olyan, mintha átvitt értelemben azokat az országokat szabadítanám fel a pokol elfajzottjainak szorításából, ahol nem hagyják békén az emberek millióit és egyre több, értelmetlen rendeletekkel zaklatják mindennapi életüket, betegségeket bocsájtanak rájuk, rettegésben tartják őket és lassan már a vécén is kamerákkal figyelik, hogy hány percet vesztegetnek el életükből a klozetton ülve.

Terike, ősi sztahanovista családból származik:

 

Popiék türelmesen várták, hogy egyszer ők is sorra kerülnek:

 

 

A fény megcsillan az ágak között:

 

Azért ezt nem gondoltam volna, hogy egy egész felszabadító hadsereget kiteszek… Ez még magam számára is meglepő felismerés volt. Férjem azt mondta – miután elmeséltem a délutáni sztorit -, hogy minden tisztelete az ilyen őrülteknek, mint amilyenek mi vagyunk, Terikével.

Egy tuti: ingyen tudtam edzeni, és ráadásul semmilyen igazolást sem kellett felmutatnom. Estére izomlázat kaptam a nagy erőfeszítéstől, viszont irtóra nem bántam.

Jelentem: küldetésemet, azaz küldetésünket Terikével teljesítettük.

 

 

Simonék félrebeszélnek sorozat kedvelőinek ajánlom az előző részeket (Most látom elborzadva, hogy itt is van mit behoznom:)

17. részt (Friss házasok speciális problémája) itt olvashatod el!

18. részt (Mázolok, tehát vagyok) itt olvashatod el!

19. részt (Szeretve tiszta szívből és szeretve lenni) itt olvashatod el!)

20. részt (Én, mint pór nép lánya) itt olvashatod el!

21. részt (A család kitaszítottjai) itt olvashatod el!

22. részt (Tök alsó) itt olvashatod el!

23. részt (Majdnem harakiri) itt olvashatod el!

24. részt (Reggeli kóma) itt olvashatod el!

25. részt (Repülő üzemmód) itt olvashatod el!

26. részt (Laci kontra ÉN) itt olvashatod el!
27. részt (Az emeleten dől el minden) itt olvashatod el!
28. részt (Ráckevei piac) itt olvashatod el!

29. részt (Mit értünk szabadságon) itt olvashatod el!
30. részt (Igen, megérkeztem) itt olvashatod el!

31. részt (Haláli) itt olvashatod el!

32. részt (Nem mindig a méret számít) itt olvashatod el!

33. részt (Felkapjuk a vizet?) itt olvashatod el!

34. részt (A szenvedély öl vagy felemel?) itt olvashatod el!

35. részt (Csicsóka hadművelet avagy NO, Azért) itt olvashatod el!

36. részt (Majd holnap…) itt olvashatod el  

37. részt (A vécé papírtól a felesleges erkély kilépőig) itt olvashatod el!  

38. részt (…de már annyira, hogy robbanásveszély!) itt olvashatod el!

39. részt (Az imádni való MAJD és az őrmester MOST!) itt olvashatod el!

40. részt (Csak nem Gizikééknél vágják a füvet?) itt olvashatjátok el!

41. részt (Én vagyok a főnök) itt olvashatjátok el!

42. részt (Egy hónap teljes rabszolgásítás) itt olvashatjátok el! 

43. részt (Tevőleges boldogság, avagy kezdj el táncolni) itt olvashatjátok el!

44. részt (Jég hátán) itt olvashatjátok el!

45. részt (Kész vagy mindennel?) itt olvashatjátok el!

46. részt (Az út a házhoz vezet) itt olvashatjátok el!

47. részt (Hagyjátok békén a pókokat!) itt olvashatjátok el!

48. részt (Dehogy is akarok nemzeti hős lenni!) itt olvashatjátok el!

49. részt (Hová tünt a harisnyám egy kis darabja) itt olvashatjátok el!) itt olvashatjátok el!

50. részt (“Hagyd már, anya!”) itt olvashatjátok el!

51. részt (Rico, Rico, a Manci-riógató) itt olvashatjátok el!

52. részt (Van-e értelme a kitartásnak?) itt olvashatjátok el!

53. részt (Az utolsó mohikán és Csöpi, a 17 éves kutya) itt olvashatjátok el!

54. részt (Hol vannak a lyukak?) itt olvashatjátok el!

55. részt (A nagyon okos férfiak) itt olvashatjátok el!

56. részt (Gyertyafényes este) itt olvashatjátok el!

57. részt (Csak nem vasárnap van?) itt olvashatjátok el!

58. részt (A jó ember és a terápia) itt olvashatjátok el!

59. részt (Menekülés a zsák fogságából) itt olvashatjátok el!

60. részt (“Hull a hó és hózik, Mici mackó fázik“) itt olvashatjátok el!

61. részt (Az a ronda influenzia és a kis cica invázió) itt olvashatjátok el!

62. részt (Cincogás hallik az égbe, avagy az előnyök és a hátrányok) itt olvashatjátok el!

63. részt (Zeppelin szúnyogok és a hajpakolás) itt olvashatjátok el!

64. részt (Bezzeg, ha jönnek a vendégek!) itt olvashatjátok el!

65. részt (Terike ösvény) Itt olvashatjátok el!

66. (Nem várt négylábúak) itt olvashatjátok el!

67. részt (Azt a bőröndöt kérem) itt olvashatjátok el!

68. részt (Opatija és a kihasználatlan tér) itt olvashatjátok el!

69. részt (Nagyi, hogy ityeg a fityeg?) itt olvashatjátok el!

70. részt (Kemény hétkezdés Becse határában) itt olvashatjátok el!

71. részt (Happy birthday to you) itt olvashatjátok el!

72. (Egyszer volt egy töltött dagadó)

73. (Milyen szokatlan csend van – hová tűnt el Csöpi?)

74. (A pince foglyai a két kiskutya

75. (Túlélési gyakorlatozás, avagy a dominó elv)

76. (Röppálya-módosítás)

77. (Macska jajjjjj avagy Frici felől fúj a szél!)

78. (Nyugodalmas jó éjszakát mindenkinek!)

79. (Mire jó a használt fogkefe? Poci, a kis cica imádja!)

80. (Jöhetnek a vendégek avagy a főpróba!)

81. (Eki ismét hazai színekben)

82. (Amikor a súlytalanság elkap téged)

83. (A karfiol viszontagságai)

84. (Nem, az a mi pénzünk.)

85. (A vidám barakk avagy Dönci költözködik)

86. (Ajtó, ablak nyitva van)

87. (Egy ősi titok, avagy minek dőltem be megint?)

88. (Dani 40. születésnapjára minden jót!)

92. (A szilvalekváros derelye bosszúja)

93.  (győztes Te lehetsz egyedül!)

94. (Húsvét alulnézetből)

95. (Ráckevei gát felől fúj a szél – kerékpárút épül, de milyen?)

96. (Requiem egy kutyáért!)

97. (Covidosok lettünk) Simonék félrebeszélnek

98. (Könnyes búcsú a jó öreg covidtól)

habos felső plusz kalap

Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!

INSTAGRAM: simonmara54

(melyet ritkán látogatok)

 

Cikkajánló

2 thoughts on “Simonék félrebeszélnek (99.) Ha a fák futni tudnának

  1. Tiszteletem Hölgyeim! Jó ötlet.jó torna,jó tett,jó érzés,jó látvány!Gratulálok!

    1. Ha az ember tud valamit tenni egy nemes ügy érdekében, annak lelkére ható jótékony hatása sokáig kamatozik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük