Ez (is) USA (4.) Business class utasai avagy az égből pottyant pénz

Itt, Atlantic cityben van egy nagyon prima specialitás. Eme specialitás még a New York-iakat is mágnesként vonzza ebbe a városba, ami nem is csoda. Out let vásárlás: az összes, fontos, számottevő márkák áruházai szorosan egymás mellett sorakoznak. Itt olcsóbban, akár 30-70 %-kal is kedvezőbben tudunk igazán szuper cuccokat begyűjteni, hogy aztán főjön a fejünk, miképpen vigyük azokat haza? Emlékeztek még, amikor elkobozták a kedvenc háti táskámat?

Ebben a blogban utána nézhettek. Na, annak a helyében vettük fiammal ezt Micheal Corrs háti táskát 134 dollárért. Természetesen ezt is kedvezményes áron vesztegették. Még a laptopom is nagyszerűen befér, és még mindenféle kincset is belepakolhatok.

táska 1 táska 3

Szeretem az autókat nézegetni, mint a férfiak a dögös nőket. Pld. ezt a kis mini machbox típust is:

big car ő

Bevetésre készen:

big car

Mikor fiammal, Dániellel haza felé vettünk az útunkat, legnagyobb meglepetésünkre, business class-on utazhattunk. Mint tudjátok, ide csak a leg-leg, a leg-legpuccosabb utasok vesznek jegyet, mivel horror pénzt kell fizetni egy személyre. Tehát csak fél szemmel lestem mindig erre a szent helyre, ahol a légi kísérők csak lábujjhegyen közlekednek és halkan, lágyan megkérdezik, mit szeretnénk enni, inni. Válogathatunk a menüben. Pompás italokból is természetesen.

Ha elálmosodunk, a kényelmes székből egy gombnyomásra ágyat varázsolunk. Ez azt jelenti, hogy teljesen ki tudjuk magunkat nyújtóztatni. Arra is meg lehet őket kérni, hogy amikor hozzák a reggelit, mikor ébresszenek fel előtte. Kész őrület!

Még végül magam is elhiszem, hogy mennyire fontos ember vagyok az emberiségnek!

Szóval, egyszerűen mesés. Úgy éreztem magam, mintha valami celeb lennék. Bár ez inkább rossz hasonlat, hiszen a celebről mindig az üres fejű, nagy seggű, mű cici-száj stb. nők jutnak eszembe. Tehát törölj, törölj!

Mint tudjátok, velem mindig történik valami. Ez már szokássá válik. És ezt az első osztályú utazást pedig azért élveztem több mint hat órán keresztül, mert a British Airway Légi Társaság túlvariálta az utas létszámot, és át kellett nekik csoportosítani ahhoz, hogy majdnem mindenki fel tudjon ülni a repülőgépre.

Tehát így lettünk úri bébicék erre, az Atlantic City-ből Londonba igyekvő járatra.

Meg kell jegyeznem, hogy még így is “sikerült” két utasnak kimaradnia a jóból, őket Atlantic City-ben hagyták. Viszont kárpótlásul aznap estére egy jó kis hotelben aludhattak és 2000 dollárt kaptak fejenként, amit leutazhatnak.

Hüm…

Levezetőképpen a világ egyik legnagyobb repülő teréről (Heatrow) készített két fotómat tálalom nektek. Egyúttal pedig jó éjszakát kívánok minden kedves olvasómnak:

Herthrow

Herthrow 2

Ez (is) USA – Atlantic City

(1.) Repülni jó – de ezt már kivülről fújjátok! 

(2.) És te holnap utazol? 

(3.) A hamisítatlan ameriakaiak

(4.) Business class utasai avagy az égből pottyant pénz

Meleg szívvel ajánlom úti élményeim morzsáit azoknak, akik még nem olvastak LondonLas Vegas és a Fülöp Szigetek világából szerzett (legalább is számomra) felejthetetlen tapasztalataimról:

Fülöp Szigeteki esküvő 

Londoni tévelygések (73.) London Pass (12.) Windsori kastély 

Viva, Las Vegas (8.) Utórezgés 

A világ legnagyobb tengerjáró hajójával (8.) Stan & Pan – hajó formájában

marasimo@gmail.com

És ha barangolni akarsz blogom lankáin,

megteheted itt:

 https://simonmara.com

Cikkajánló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük