Ez (is) USA – Atlantic City (1.) Repülni jó – de ezt már kivülről fújjátok!

 

 

Azért mégis csak csodálatos, hogy most (2018.06.16.) épp 1277 méter magasan járunk, azaz repülünk, és én itt írok, ebben a magasságban, szinte szárnyakat kapva. Igen, így még az írás is jobban megy, ha repkedhetek. Persze ne higgyétek el az előbbit, mert az írás mindig jól megy, ha van téma.

Ablak mellett ülök, és ki-kitekintek az ovális ablakon. Épp az Charlie-Gibbs magasságában járunk. Az Atlantic óceán fölött. Igazán szuper.

 

 

 

Egyébként már egész megszoktam a szűkös íróasztalt, mert otthon sem bővelkedem helyben, de rá kellett jönnöm, hogy nem szabad a régi berögződéseinket, rögeszméinket hízlalni, mert maguk alá temetnek bennünket.

Nem is értem teljesen, hogy ha jobban megnézem, mit is látok alattam, úgy tűnik, mintha apró szemétdarabkákat látnék úszni egy üveglapon, és közvetlenül alatta pedig a gyönyörűen világító felhők. Az alap, természetesen kék, de a legkékebb a repülőgép fölött látható. Egészen mély értelmű. Szinte azt hiszem, mintha valaki egy búra alatt tartana bennünket.

Mellettem vidám, apró kis kínaiak ülnek, olyanok, mint a megaszalódott mazsola szemek. Látszik, hogy nem most ülnek először repülőgépen. Praktikusak és abszolúte tudják, hogy ebben a szituációban mit kell tenni.

Nem is szemét, hanem mintha fehér, nem túl sűrű hamuval szórták volna tele a tiszta üveglapot. Lehet, hogy a mostanában kitört vulkánok működése okozza?

Kint -43 fok, eddig 2316 kilométerrel toltuk arrébb a „babakocsit”.

Most egy egészen képtelen dolog jutott eszembe: „Na, Mátis András, most aztán tanulmányozhatnád a felhőket, mert ebben is nagy szakember vagy. Én csak csodálni, de nem osztályozni tudom azokat.

Philadelphia USA 5. legnagyobb városa. 1773-ban itt írták alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, és a város lett a nemrég született Egyesült Államok első fővárosa. Philadelphia az egyik legrégebbi és történelmileg a legjelentősebb város az országban…”

Ki kell használni, hogy ablak mellett ülhetek, így videókat is készítettem természetesen:

 

 

Philadelphiában szállt le a repülőgépünk, hogy aztán kisbusszal Atlantic Citybe érkezzünk háromnegyed órás utazással.

 

 

Amerikában nagy távolságok vannak, tehát ez a fotó teljesen jellemzi is az ottani életformát:

 

hídon át

 

Mindig nem győzök hálálkodni magamban, hogy ezek a hatalmas, szárnyas monstrumok elrepülnek velünk annyira messze, tengeren túlra is.

 

 

Még egy kicsit meditálok azon, hogy szavakba öntsem-e, mekkora nehézséggel kellett szembe néznem, mielőtt eljutottam itthonról egyáltalán a Ferihegy 2-re Ugyanis megírtam, és elnyelte a szent káosz…

Aztán Nagy Zsuzsa kérésére nagy levegőt vettem.

 

 

Ám addig is meleg szívvel ajánlom úti élményeim morzsáit azoknak, akik még nem olvastak London, Las Vegas és a Fülöp Szigetek világából szerzett felejthetetlen (legalább is számomra) felejthetetlen tapasztalataimról:

Fülöp Szigeteki esküvő 

Londoni tévelygések (73.) London Pass (12.) Windsori kastély 

Viva, Las Vegas (8.) Utórezgés 

A világ legnagyobb tengerjáró hajójával (8.) Stan & Pan – hajó formájában

 

Ez (is) USA – Atlantic City

(1.) Repülni jó – de ezt már kívülről fújjátok! 

(2.) És te holnap utazol? 

(3.) A hamisítatlan amerikaiak

(4.) Business class utasai avagy az égből pottyant pénz

És ha barangolni akarsz blogom lankáin,

megteheted itt:

 https://simonmara.com

 

 

 

Cikkajánló

5 thoughts on “Ez (is) USA – Atlantic City (1.) Repülni jó – de ezt már kivülről fújjátok!

    1. Ha tehetem, mindig ablak mellett ülök. Sokkal hamarabb eltellik az idő.

    2. Valóban, ott a legszórakoztatóbb. Egy szabályt be kell tartani az ablak mellett (is): ha fel kell állni, akkor nincs mellébeszélés. Fel kell ébreszteni a melletünk ülőket akkor is, ha megzavarjuk őket nyugalmukban.
      Üdvözlet az emeletről: Mara

    1. Valóban, ott a legszórakoztatóbb. Egy szabályt be kell tartani az ablak mellett (is): ha fel kell állni, akkor nincs mellébeszélés. Fel kell ébreszteni a melletünk ülőket akkor is, ha megzavarjuk őket nyugalmukban.
      Üdvözlet az emeletről: Mara

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük