Azt a csodát, ami egy bársony
Éjben benne van,
Hogyan köszönjem meg,
Én, jó Uram?
Hogyan hálálhatnám meg Neked,
Mikor leszáll az éj, és a halkan
Neszelő levél rólad mesél.
Mikor látom, hogy egy csecsemő
Boldogan rám nevet, benne van,
Tudom, az élettel teli jeled,
Amikor a nádas mögül felbukkan
A kelő Nap, tudom, hogy onnan
Kukucskálsz rám, én jó Uram.
Figyelsz féltőn, megértőn, s
Gyakran csóválod fejed, mikor
Találja meg végre a helyét
E zűrös Földön gyermeked.
Ám egyszer Hozzád megérkezem,
Hosszú út lesz mögöttem,
És végre minden elcsendesül bennem.
(Költő: Simon Mara, az Érzelemrészvények 2. kötetéből származik
ez a vers)
Itt pedig néhány versem linkje!
ŐSZ-INTE BUDAFOKRÓL RÁCKEVÉRE MENVE
Nincs kecmec
Egyszerre kettőt szeretek
A NÉMA MÚ DALA
Vulcanica, Hungarica
Nárcizmus
Árvizi hajósok
Édesanyám
Menni fog ez neked?
Milyen jó…
Emberedre találtál bennem!
AKÁR EGY FÉLISTEN
Csőbe húzott üvöltés
Oly ismerősen tekereg...
Kis éji krosnyogás
Amíg dereng
Az aratás gyönyöre
marasimo@gmail.com
Skype elérhetőség:
simon.mara2
És ha barangolni akarsz blogom lankáin,
megteheted:
www.simonmara.com
marasimo@gmail.com
Skype elérhetőség:
simon.mara2
És ha barangolni akarsz blogom lankáin,
tedd:
