Ha hajnalban felébredek, nem mindig kap el a hatalmas, hurrá optimizmus. Sőt! Ekkor kell gyors iramban felkelni, hogy a gondolatok ne nyomjanak agyon. Ám csak készülődjünk a szép május befogadására!
Mit mond a rend őre, mit mond a diák és hogyan vélekedik a nyugdíjas Budapest utcáin?
Tanmese, hogyan lehet még ideje korán megértetni a gyerekkel, mit jelent a NEM SZABAD. S mindez az ő érdekében és a felnőttek érdekében történik.
Próbáltam irtó pozitív lenni, de valahogy egy kissé eltértem eredeti szándékomtól. Megint arról van szó többek között, hogy nem látjuk a fától az erdőt.
Több évtizedes állattartási tapasztalat mondatja velem: örök dilemma, hogy hagyjuk-e szenvedni a kedvencünket, amikor készülődik bennünket örökre itt hagyni, vagy pedig van más megoldás is…
Az évek folyamán rájöttem, hogy kell egy időnként felbukkanó Reality (valóság) Manók sorozat is, amelybe azokat a fotókat teszem be, amelyek a valóságot tükrözik.
Ha Laci készíti el az ebédet, soha nem kritizálok, örülök, hogy nem nekem kellett fáradnom, ám férjemet, Lászlót nem ilyen fából faragták. Ő az apósom fia, ám az én férjem.
Üdvözöllek bennetek 2022. év első Álom Manó sorozatában, amely sorozatot úgy is lehetne jellemezni: se füle, se farka. Újabb – ki tudja, milyen meglepetésekkel teli – évet írunk. Nincs más dolgunk, mint reménykedni. Ettől függetlenül, ha néha beütöd a fejed, ne csodálkozz!
Mint mindig, most sem tudom megtagadni magamat. Én az időzítés nagymestere vagyok. A blog témája nem ünnepi jellegű, mivel nincs mit ünnepelni. Túlságosan sokan költöznek el az örök hómezőkre…
Végül is mennyire figyelünk egymásra, mennyire figyelünk az út mentén feltűnő sok-sok jelre, amelyekből kiindulva egyértelműen megváltoztathatnánk sorsunk alakulását, de még sem tesszük? Pedig egyszerű: csak figyelni kell!
