Hol is van a sebességváltó! Pestről Ráckevére vezetve jó ütemben gurul előttem egy tüzes paripa, patái alól lángok csapnak fel a sebességtől. Ám jön a
Vannak az embernek olyan korszakai, amikor minden magától értetődő, és nem érti, hogy a másik nem látja a megoldást, ami számára oly nyilvánvaló!
Hazai pálya Már megint hazai pályán mozgok. Meg is látszik a szöveg-környezetemen is. A beköszöntő fotón látható kardigánt – magyar színekben pompázó – valamikor, régen megálmodtam,
A víz nyugodt volt és hívogató. Rövid fészkelődés után mindenki vidáman, enyhén élcelődve, összhangban evezett. Ám mikor már bent jártunk a közepén, Sárika is befutott a gimnázium udvarába…
Rendes volt a Facebook, meg is lepett rendességével. Hétfőn reggel 9-kor (2015. szeptember 28-án), amikor fel akartam menni az oldalamra, láttam, hogy le vagyok tiltva.
Egy verset sűrítve előadni, hogy miért is érdemes egybeolvadni a sorokkal?
Ami kimaradt, s bennem ragadt, mint a bogáncs. Milyen jó, hogy én vagyok blogom főszerkesztője (samesze is egyúttal), és nem hagyom, hogy témák ússzanak el
Megint ugyanabba a folyóba És ekkor volt az, hogy pár hónapra rá, amikor engem vérig sértett, és végképp lemondtam a vele való találkozásról, felhívott teljesen
Sok problémája lehet az embernek. És amikor már úgy gondolja, ez már több a soknál, akkor még kapunk a meglevőkhöz. Mindez miért? Hogy érezzük: élünk.
Futás! Imádom Budafokot. Ahogy meglátom az út mentén a „Welcome” táblát, rögtön úgy érzem, haza érkeztem. Egyszerűen megnyugtat. Pár évvel ezelőtt építettek Budafok centrumában egy