Sunyi szerelem (27.) Boldog tudatlanság

Utórezgések

A randevú után, miközben a Budapest Bank tágas előterében vártam az ügyfelemre, kivel

találkoztam? Jutka barátnőmmel, aki éppen ebédelni indult. Megállapította, hogy igen jól

nézek ki, és úgy gondolta, biztos, hogy tetszettem Márknak. Mivel az ügyfelemtől

megtudtam, hogy még van legalább egy órám a következő tárgyalásig, szép kényelmesen

lesétáltam a Duna-partra, ahol még addig sosem jártam.


A parkoló autók hadát magam mögött hagyva, egészen más világ tárult elém. Amit magam

mögött hagytam: a művi, vibráló, fontoskodó világ.

Egy régi kikötő maradványainál foglaltam helyet. Egy papa – lehet, hogy elvált, és most

akarta behozni a behozhatatlant? – egy tíz év körüli sráccal mentek peca-felszereléssel a

partra. Idilli volt a kép. Ezen a dolgos hétköznapon evezősöket láttam edzeni. Irigyeltem őket.

 

Kimért, összehangolt mozdulatok, az evezőlapátok csobbanását is hallottam a partról. Mások meg ezekben a percekben gázolják egymást halálra átvitt értelemben és szó szerint is.

 

Bár valami megfázás-féle bujkált bennem, a fél fülemre alig hallottam, bedugult, de a dunai szél felfrissített. Volt időm elgondolkodni egy kicsit. Mindig csak az a buta rohanás!

És mire megyek ezzel? Igaz, mostanában jól mennek a dolgaim, viszont néha úgy érzem,

 

megszakadok, és végképp nincs időm még levegőt sem venni. A Duna-parti szemlélődésből született írásomat elküldtem Márknak.

 

Ez volt az első, amire egy másik Dan nevű ürge válaszolt, hogy milyen klassz a dumám,

igazán írhatnék többet is. Kiderült utólag, hogy amit felírtam email címet, rosszul pötyögtem be a címlistámba – a szangvinikusokra jellemző módon, figyelmetlen voltam

Felhívtam Márkot, hogy nem jól tudom az email címét, újból adja meg, és végre neki

küldtem a Duna-parti írásomat. (Ezt a rövid kis színest is a számítógép ördöge lenyelte.)

 

Egész nyáron külön szálakon futottunk. Mindenki az életben-maradási ösztöneire hallgatva

próbálta hozni a legjobb formáját. Ez még a boldog tudatlanság időszaka volt…

 

A folytatás nem marad el…

 

A beköszöntőt itt olvashatjátok el!

Az 1. részt itt olvashatjátok el!

A 2. részt itt olvashatjátok el!

A 3. részt itt olvashatjátok el! 

A 4. részt itt olvashatjátok el!

Az 5. részt itt olvashatjátok el!

A 6. részt itt olvashatjátok el!

A 7. részt itt olvashatod el!

A 8. részt itt olvashatod el!

A 9. részt itt olvashatod el!

A 10. részt itt olvashatod el!

A 11. részt itt olvashatod el!

A 12. részt itt olvashatod el!

A 13. részt itt olvashatod el!

A 14. részt itt olvashatod el!

A 15. részt itt olvashatod el! 

A 16. részt itt olvashatod el!

A 17. részt itt olvashatod el!

A 18. részt itt olvashatod el!

A 19. részt itt olvashatod el!

A 20. részt itt olvashatod el!

A 21. részt itt olvashatod el!

A 22. részt itt olvashatod el!

 A 23. részt itt olvashatod el!

A 24. részt itt olvashatod el!
A 25. részt itt olvashatod el!
A 26. részt itt olvashatod el!

Más, egészen más: Sokan nem értik, miért blogolnak egyesek, pld. én. Minimum két dolog vezérel, egyrészt mert imádok közölni, másrészt az online marketing a pénzszerzés egyik igen speciális eszköze. Ha nem figyelek oda, még végül megtanulom, hogy lehet az interneten pénzt “csinálni”.

Simon Mara

marasimo@gmail.com

Skype elérhetőség:

simon.mara2

A Facebook-on itt veheted fel velem a kapcsolatot!

Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted! 

S utána tedd a kezedet a szívedre…

Telefon számom: 06-20-9287-353

 

 

 

 

 

 

 

Cikkajánló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük