Milyen érzékenyek tudnak lenni az élőlények – és ide nemcsak az embereket értem.
Alap tézis: a biztosító mindig röhög a markában. Rengeteg adatot begyűjt, és rájuk is jellemző a bürokratikus túladminisztráció, mint minden magyar intézményben. Pechemre még aktatologatók is.
A körülmények nem mindig kedveznek a nekünk, ám ez csak azért van, hogy idegzetünket, akaraterőnket eddze. Olyanok legyünk, mint az acél, elvégre az Acél Országa vagyunk. Vagy már csak voltunk?
Szép, tartalmas hétvégét kívánok nektek kedvenc sorozatommal, melynek elkészítése során én is önző módon kikapcsolódom. Sziasztok!
Veszélyes csatamező a fűrdőszobában, avagy miért állok annyira nehézkesen egy egyszerűnek tűnő fürdőszoba-takarításnak?
Gondolkodtam egy kicsit, hogy megjelentessem-e ezt a blogot, aztán azt mondtam magamban: nem tehetem, hogy a szó bent akad. Gyengébb idegzetűek nem lehetnek kíváncsiak a magyar valóságra. Láttak ők már éppen eleget!
Már mindenki kívánt mindenkinek boldog húsvéti ünnepeket. Én is. Tehát ez kilőve. Ennek a blognak nem is ez az elsődleges feladata. Sőt, még a másodlagos szerepe sem…
Elsősorban nő ismerőseim figyelmét akarom felhívni, hogy nem minden az, aminek vagy akinek látszik…
Néha széllel szemben kell haladni – nem túl kellemes állapot. Ám ha nem ijedsz meg, és legyőzöd magad, mindig kapsz egy életre szóló ajándékot.
Nagyon érdekes, több mint érdekfeszítő. Ebben a blogban az ég adta föld világon nincs semmi, a kétségbesés könnycseppjein kívül. Bezzeg, amiben lenne egy kis gondolatfoszlány…