A médiának óriási, káros szerepe van a lelkek, gondolkodásmód eltorzításában. Miért kellene bárkihez hasonlítanunk? Micsoda idiotizmus!
Kategória: Eldugott gyöngyszemek
Gyakran a bőség zavarával küszködök, mert annyi blogot írtam már az évek folyamán, de néha elkap a szokásos női nyafogás: jajj, nincs egy göncöm, amit felvegyek. Lefordítom: ezek a blogok valahogy nem lettek bekategorizálva, miközben sokkal nagyobb figyelmet érdemelnének.
A repülés és a festészet teljesen passzol egymáshoz, hiszen a harminc éves hőlégballonozás sok, csodálatos európai és hazai tájra vitte el Tornyai Tibor festőművészt egyenesen a hajnal vagy a napnyugta eufórikus kitárulkozásába.
Az élet iskolapadjában nem szégyen, ha ismétlünk, legfeljebb irtó kellemetlen, mert azt jelenti, hogy megint beledugják az orrunkat a pisinkbe.
(A beköszöntőben látható gesztenye fasort Budafokon „kaptam le”, mely egészen a házunkig tart. (Eltűnt egyébként, pótlom. Nem tudom, mikor.) Igazán varázsos minden évszakban. Tulajdonképpen ez
Én úgy gondolom, hangsúlyozom, ÉN, S NEM MÁS, hogy a gyász mindenkinek a saját gyásza, nem lehet betenni egy közös kalapba.
Ne hasonlíts senkihez! Tudom, hogy nekem nincs igazam. Van aki legszívesebben megkövezne. Ezt azért bocsátom előre, mert bizonyos szempontból én egy gonosz kerti törpe vagyok
Ez akár úgy tűnhet első pillantásra, mintha egy felmondott lecke lenne, pedig ez messze nem az!
Egy újabb „gyöngyszemre” bukkantam a nagy blog katyvaszomban. Még egyszer ilyen jól nem tudnám ezt a témát megírni. Az írás olyan, mint az időutazás, ha nem vagy épp ott akkor, azon a helyen, ahonnan aztán elrepülsz más időzónába, soha nem tudod meglépni.
Menjen mindenki a sunyiba! Helyszín: London. Tizenhárom napig nem volt internetünk. Ez alatt az idő alatt már több ízben el lehet patkolni a méregtől. Nem
Jó, hogy így, édes kettesben lehetünk, mert őszinte lehetsz saját magadhoz végre. Ennél jobb nem történhet veled mostanában!
