néha a szerepek felcserélődnek Dani és az én esetemben. Fiam mindig eljátssza (okkal, ok nélkül), hogy ő az ügyeletes zseni, és fentről, az egekből nyilatkozik, mint amikor Mózesnek megjelent az égő csipkebokorban az Úr.
Szerző: simonmara
Megszülettem, és ez elég ok volt arra, hogy kíváncsi legyek másokra, a világra, mely körül vesz. Ennek a túlfűtött kíváncsiságnak "köszönhetem" az összes kalandomat, melyeket papírra vetettem - mások és jó magam szórakoztatására. Sajnos sok eltűnt valamerre, mint a vadlovak a messzeségbe.
A Facebook elém sodorta tavaly előttről ezt az anyagot, de ezt is fel kellett újítanom. Ez még ezer év múlva is időt álló lesz. Szép napot mindenkinek!
Át kell egy kicsit módosítani a 19. rész előttieket, mert azok már „hozott” anyagok a régebbi blogból. (Remélem, érthető vagyok.) Ahogy ezeket „felújítom”, úgy egyet-egyet belőlük közlök is, ugyanis időt álló témákat tartalmaznak.
Ezek a férfiak! Az elején zavar, hogy nem frissen zuhanyoztál le, és azon agyalsz, mikor a test a testhez ér, és az áramütés a simogatáson
Úgy látszik, most ezt gyakorlom: miképpen tudok eltűnni a nagy semmiben. A nihilben hogy tudok asszimilálódni. Csodálatos!!! Most meg nem kívánatos személy lettem a Facebook-on,
Rendhagyó anyák napja Egy újabb részletet közlök a leendő regényemből. Most drága Ilu mamára, a pót-anyámra fókuszálok: „Ülök a szobámban – kint száz ágra süt
Egy vers sosincs későn. Megtanultam, hogy a szeretet megnyilvánulása soha sem bukkanhat a felszínre későn. Nincs „későn” fogalma a szeretetben.
Ne legyetek Ti az energiaáramlás akadályai! Ez olyan, mintha egy károgó varjút tartanátok az ágyatok mellett egy kalitkában. Hess, hess, madár. Kint tágasabb! Ha találkoztok
Ez a vers egy családi keresztmetszet is lehetne, mely az Érzelemrészvények 1. kötetéből származik. Költő: Simon Mara Árvizi hajósok Csőtörés és (s)üvöltés! Úszik szinte minden.
Hajnali 4-re haza vonszoltuk magunkat. Bár az is igaz, hogy már csak négy megállónyira voltunk otthonunktól, amikor még egy éjszakai járatot meg kellett várnunk. Én
