A sorozatból hiányzott ez a gyöngyszem, ami – úgy hiszem -, méltó befejezése is egyúttal. Felvállaltam a közvetítő szerepét, mert érdekelnek a lelki problémák. Azok bogozása igazi keresztrejtvény-fejtés számomra.
Na, nézzük, mit rittyentettünk össze Évával, aki írt egy levelet volt kedvesének:
Kedves(?) Ádám!Jó pár hónapomba tellett, mire összeállt a kép rólad, ezt elfogadta nemcsak az eszem, hanem a szívem is. Pont úgy jártam veled is, mint a Rubik kockával, ott vannak a színek, de nem tudod az istenért sem össze-passzintani azokat.
Bocsánatot kérek, hogy nem kapcsoltam előbb, pedig gondolhattam volna. Olyan nincs, hogy két ember nem találkozik, ha egyszer szimpatizálnak egymással. Csak súlyos ok vezérelheti az egyiket, hogy visszatáncoljon.
Igen, tudom, neked súlyos okod volt és van erre, hogy visszahátrálj az egód bástyái mögé, hogy hülyének bélyegezz, akár szemét kis kurvának is. Ki tudja, hogy mi zajlik le benned.
Még egyszer: tudom, nagy problémád van, bár erről szólt a 6 részes „Ígéret földje” című blog is. Csak azt nem vettem számításba, hogy a testi hátrány egy igen súlyos válfajával is párosul (ami szintén testiségben manifesztálódik). Ezért a hátrányért a másik felet ostorozod, taposod meg – jelen esetben engem -, mert őneki viszont ilyen problémája nincs.
Tehát nem nekem nem bocsátassz meg, hanem igazából magadnak nem. Már csak azért is, mivel rám nincs okod haragudni. Egyszerűen nem szereted magad, mert azt hiszed, nincs miért szeretni saját énedet.
Már nem tudsz megtaposni, mert már megtörtént, nem tudsz lebuldózerezni, mert már megtörtént. Már nem fog rajtam semmi átok, mert már megtörtént.
Itt egyedül Te vagy fontos!!!
Please, ülj le egy karosszékbe, hunyd le a szemed, gondold végig ismerőseidet. Sorban, mindenkinél elidőzve gondolj rájuk szeretettel, kívánj nekik minden jót, szépet. (Fájni fog a szíved akkor is, ha te kőszáli sasmadár vagy fent, a hegyvidéken.
Csikorogtatni fogod fogsorodat, szenvedni fogsz, de ami utána elkövetkezik, mindent megér! Ez olyan, mint amikor szültem, öt órán keresztül – megállás nélkül -üvöltöttem szinte a fájdalomtól, a falat lekapartam, de amikor ott bömbölt fiam, minden fájdalmam elmúlt, csak az euforikus öröm volt az igaz, megmásíthatatlan.)
Majd – ismerőseidet végig véve – gondolj magadra, kívánj magadnak minden szépet és jót, és kívánd, hogy tiszta szívből meg tudj bocsátani mindenkinek. Ám legfőképpen magadnak!!! Ezt nem győzöm hangsúlyozni! Nekem is természetesen a létezésemért. Ha a haragot szívedből el tudod engedni, nyert ügyed van. (Mondom, erre az állapotra nem rögtön fogsz eljutni, de megéri, rálépni erre az útra!)
A legkönnyebben úgy tudod elvégezni ezt a gyakorlatot, hogy egy kalitkából kirepülő madárra gondolsz!
Akkor nem veszteségként, hanem nyereségként fogod megélni a mi „találkozásunkat” is. Talán fel fog épülni az egód börtönébe zárt lelked. Hirtelen máshogy fogod látni a szereped az életedben. Azt sajnálod, hogy nem előbb „találkoztunk”. Hihetetlenül fogod bánni visszamenőleg is.
Ehhez az állapothoz viszont rengeteget kell fejlődnöd.
Jó belső növekedést, bővelkedő szeretetet az emberek – legfőképp –, saját magad iránt.
A béke legyen veled, Ádám!
Üdvözlettel: Éva
U.i. Ezt a levelet kevesen értik meg, mert azt mondják: Miért foglalkozol olyannal, akivel nem is találkoztál soha? Az nem is létezik. Nem igaz?
Az ő szempontjából természetesen full igaza van, viszont van egy felhők mögötti igazság is, ami nem nyilvánvaló! Ez a veretesebb!
Aztán megbújik itt még egy igazság! Az elmúlt hetekben, lassan inkább hónapokban feljelentkezett egy fiatal férfi a facebook oldalamra. Neki volt fényképe a Facebook-on. Több is! Nem bújt egy oszlop mögé sem! Rám írt, rögtön kikövetelte, hogy Skyp-on keresztül beszéljünk. Nem sunyiskodott, nem hímezett, nem hámozott! Beszélni akart velem személyesen. Hihetetlenül jó fej. Gitározik, milyen szépen! Ha nekem játszik, imádom, ahogy átlényegül. Bár határozottan nők bálványa pacák amúgy is!
Az 1. részt (Mikor találkozunk?) itt olvashatjátok el!
A 2. részt (Árnyjáték) itt olvashatod el!
A 3. részt (Állj mellém!) itt olvashatod el!
A 4. részt (A hiba az ön készülékében van) itt olvashatod el!
Az 5. részt (Mi határozza meg az embert?) itt olvashatod el!
A 6. részt (Kis milyákolók, tetkós, csipke harisnyás lábikrák) itt olvashatjátok el!
Simon Mara
marasimo@gmail.com
Skype elérhetőség:
simon.mara2
https://www.facebook.com/simon.mara.14
Amennyiben a blogok között szeretnél
barangolni, itt megteheted!