Megígértem valakinek, de lehet, hogy csak álmodtam, hogy ezt a verset is bedobom a közösbe. Mindegy, itt van teljes életnagyságban!
Szerző: simonmara
Egy nap lazán felskiccelve A szobám ablakából ezt látom reggel (Manci nem mindig ül ott egyébként): – Hol voltál? – A mezőn -, válaszoltam, miután
Én úgy gondolom, hangsúlyozom, ÉN, S NEM MÁS, hogy a gyász mindenkinek a saját gyásza, nem lehet betenni egy közös kalapba.
Kedvenc, össze-vissza blogomat most fogom nektek átnyújtani hétvégi csemegeként. Jó szórakozást! A kérdés mindig az, hogy mi érdekel. Engem most csak a majom érdekel. Állj! Ezt
Egy könnyű hangvételű verset húztam elő a cilideremből a mai estére, nektek, kedves Gyerekek!
Remélem, már ágyból nézitek a tévét, és a zoknit is levettétek a lábatokról.
Ép testben ép lélek! Egszerűen muszáj megosztanom ezt az információt veletek, úgy érzem, nem veszitek komolyan a törvényszerűségeket, amelyek pedig rátok is érvényesek. Ezekben viszont
Igen Három-négy hét múlva mit látok a beérkezett email-jaim között egy hétfői napon? Márk írta: „Szeretkezzünk, időpontot egyeztessünk vagy tűnjünk el egymás életéből.” „Ühm” -,
Hát ez az anyag annyira vegyes felvágott lett! Pont olyan lett, mint a disznósajt. A férjem lemondott rólam. Csak azért nem válik el, mert
Egy keskeny konyhánk volt, és ott merengtem, borongtam, jó, kövér depressziótól szenvedtem.
