A repülés – legalább is az én esetemben – mindig izgalmas dolog. Soha sem unatkozom, ha végre sikerül becsomagolnom…
Szerző: simonmara
Megszülettem, és ez elég ok volt arra, hogy kíváncsi legyek másokra, a világra, mely körül vesz. Ennek a túlfűtött kíváncsiságnak "köszönhetem" az összes kalandomat, melyeket papírra vetettem - mások és jó magam szórakoztatására. Sajnos sok eltűnt valamerre, mint a vadlovak a messzeségbe.
A mobilom igen érdekes dolgokat produkál. Van egy kis „jegyzet tömbje”, amelyet fel szoktam használni, ha rám tör a közlési roham…
Nem hiszünk a másiknak, csak a saját tapasztalatunk által tudjuk meg az igazságot. Bár néha ez életveszélyes megtapasztalás is lehet…
„A palotaszerű építményt Charles William Stephens tervezte, kapuit 1901-ben nyitotta meg a nagyközönség előtt.” Napjainkban teljes pompájában élvezhetjük a nézelődéssel egybekötött vásárlásunkat.
És csak törtem a buksimat, ki volt az a nagy tulok, aki kitalálta, hogy minden rosszban van valami jó?
Az első valódi szerelmi csalódás pontosan olyan fájdalmas, mint a második…
Haladni lehet visszafelé is? Vagy azt már nem haladásnak nevezzük? Lehet, hogy úgy gondolják a Facebook munkatársai, hogy a táncosoknak anorákban, netán szkafanderben kellene táncolniuk?
Tehát a kérdés a következő: megbetegíthetjük-e magunkat csupán kósza gondolatokkal? Megtudatjátok, ha bekukkantotok hozzám.
Ezzel az új gyöngyszemmel ünnepelem meg feltámadásomat a megfázás fogságából. Gondoljátok csak el, kint süt a nap, hivogatnak London kis mellékutcái, én meg bent eszem a kefét.
Ha valaki megkérdezné tőlem, mi az a Portobello? Tömören csak annyit válaszolnék: egy csokorba szedett piacköltemény.
