A világ legnagyobb tengerjáró hajójával (7.) Jakuzzi a tengerre néz

 

 

Az összes videó között van egy gyöngyszem, ami mindent visz, mindent ver. És, hogy miről szól valójában, csak úgy tudjuk megtapasztalni, ha a helyszínen vagyunk. Hogy ennek mekkora igazság tartalma van, nem is tudjátok elképzelni… 

Miután lejártuk a Pompei, romváros körbe-karikában történő megnézéséből fakadóan a lábunkat, ideje egy kicsit megpihenni! Már előre érzem, ezt a blogomat fogom a legjobban élvezni, mert itt minden a szórakozásról és kikapcsolódásról szól, semmi egyébről!

A hajón, ha mást nem, de pihenni, szórakozni lehet!

Na, nézzük – persze nem leszek teljeskörű, mert egy csomót kihagyok a szórásból -, hogyan lehet agyonütni az időt a világ legnagyobb utasszállító hajóján?

Vizi és légakrobaták nyaktörő mutatványaitól eshettünk egyik ámulatból a másikba. Az élvezetet csak növelte, hogy hatalmas teret “laktak be” az akrobaták, gyönyörködhettünk magában, az estében, ahogy a hajó szép csendesen elhagyja a kikötőt, és a fények is megváltoznak a háttérben. A hajón valóban nem érezni semmi imbolygást, bizonytalanságot. (Megvallom, egy kicsit féltem ettől, de nem volt rá okom, ezt utólag mindenkinek mondhatom.)

Na, és a kecses lábú csajok? Azok nem tettek ki magukért?

A videók felvételénél sosem igyekeztem, hogy egy egész produkciót felvegyek, inkább csak a hangulatot akartam visszaadni egy rövid felvétellel, mint ezzel pld. az alábbi videóban. (A friss, tenger illatú, kissé hűvös levegő érintését képtelenség visszaadni.)

Folytatva a beköszöntőben elkezdett gondolatot:  …Amikor még vacilláltam, hogy a fájós derekammal merjek-e a jakuzziba beszabadulni, még nem láttam meg az egyéb fantasztikumokat a körvonalazódó szituációban.

Ha nem megyek be a medencébe, nem láthatom, amit akkor tapasztalhattam kikerekedett szemekkel, hogy miközben masszírozza az az isteni meleg-bugyborék az egész testemet, úgy éreztem, mintha rajta feküdnék a végelláthatatlan tengeren, vagy mintha rajta lebegnék, mint amikor a kövér sirályok rá fekszenek a szélre pihentetésképpen:

Igen, ezt meg kell tapasztalni, mert közvetlenül a jakuzzi előtt állva sem sejtettem meg ezt az érzést.

(Most pedig teljesen nem ide illően, egyszer csak felneszeltem, hogy az emeleti ablakomból – a kertből –  kitartó tücsök ciripelés hallik. Istenem! Ez már tényleg nyár, miközben 2018. május 9-ét írunk még csak.)

 

Ha kíváncsi vagy, hogy mi történik velem, a Hableánnyal, az elkövetkező napokban, ne tévessz

szem elől most sem.

A legnagyobb tengerjáró hajóval 

(1.) Hol van az útlevelem? 

(2.) Ez már döfi! 

(3.) Mosom kezeim!

(4.) Marseille lábainál avagy ne harcolj, hogy győzz! 

(5.) Nemcsak az ember tud dohogni! 

(6.) Pompeii, a szurok fekete álom városa

(7.) Jakuzzi a tengerre néz 

(8.) Stan & Pan – hajó formájában

 

Meleg szívvel ajánlom úti élményeim morzsáit azoknak, akik még nem olvastak London, Las Vegas és a Fülöp Szigetek világából szerzett felejthetetlen tapasztalataimról:

Fülöp Szigeteki esküvő 

Londoni tévelygések (73.) London Pass (12.) Windsori kastély 

Viva, Las Vegas (8.) Utórezgés

habos felső plusz kalap

Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!

INSTAGRAM: simonmara54

(melyet ritkán látogatok)

Cikkajánló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük