Hogy miért veszem humorosra ezt az agyrém sztorit, aminek valós szenvedői léteznek? Mert már csak kínomban teszem. Úgy gondolom, hogy valami nagyon nem stimmel. Strasszburg majd megmondja.
Egy igazi kis kikapcsolódós sétára invitállak meg benneteket, ahol az egész család apraja-nagyjja talál magának való részletet, melyre boldogan fog visszaemlékezni a későbbiekben.
Mélyértelmű tanulmány: hogyan függenek össze a színek a szerelemmel… Vagy még sem?
London valóban olyan, mint egy pezsgővel teletöltött fürdőkád! Az ünnepekre való tekintettel ez a hasonlat már a hétköznapokra is teljesen megfelel.
Már annyiszor meg akartam kérdezni azon olvasóimtól, akik Moszkvából, Karolinából, Japánból, Angliából és még ki tudja honnan, kísérik figyelemmel tevékenységemet, mizujs veletek?
A váratlan örömöknek nagyobb ereje van, mint amire lelkileg felkészülünk. Ilyen meglepetésben részesültem ma!
Most a szokásos sprint jelenet következett, amikor a hosszú, szűrke-fekete kockás selyem sálamat végig húztam a földön és természetesen a cuccaim összevissza repkedtek köröttem. Igen, ez az én formám.
Harc a rohanó idővel és Piszkos Fred macska képében! Csak tessék, tessék!
Kicsit eltolódott kedvenc sorozatom ezen részének közlése, de szerencse, hogy már nem dolgozok napilapban, ahol az aktualitás volt mindennek a mozgató rugója.
Sikerült Claudiát 24. születésnapja alkalmából kilendíteni a holtpontjáról.
