Eléggé jól ábrázoltam a reménytelenség legreménytelenebb állomását, ahol már csak szellemvonatok járnak maximum.
Az irónia egyik igen ütős fegyverem, amely segít, hogy elviseljem, amikor a terhet pakolom saját magamra. …mert bizony ki a legnagyobb ellenségünk: mi, magunk.
Tiszta szívből szeretni, játékosan, mélyen, fájdalmasan, elaléltan, reménytelenül. A skála széles, mint ahogy bodrozza vagy korbácsolja a szél a végtelen vizet.
Mennyire fel tudják egyesek kapni a vizet olyanokon, ami mellett el kéne menniük. Hiszen nem kapunk csak azért dührohamot, mert a szél zizegteti a faleveleket. Igaz?
Felsőbb körök, felsőbb számítások szerint. Dani a férfi vécében hallotta, hogy valaki mellékesen mondta, hogy 80 ezer fontot nyert. És még nem volt vége a napnak – amely hajnal tájt fejeződik be…
Igen, szabadságra jöttem ide, Londonba. Végre nem esik az eső, még napozhattam is a közeli parkban délelőtt.
Hogy kerültünk a világ egyik legelittebb helyére, a londoni Playboy Casinóba? Mit csodálkoztok? Hiszen bármi megtörténhet – tudjátok nagyon jól!
Nagyon érdekes felfedezést tettem: már napok óta ki sem tudom magam bogózni itt, Londonban. Nem mindig én határozom meg, hogy mit is csinálok, illetve
Amikor egy verset meg kell magyarázni, az már rég rossz! Akkor mindenki vonuljon inkább vissza zord magányába!
Sokat morfondírozok többek között azon, hogy ki miért vagy miért nem boldog, mit tehetne a saját érdekében. És így közvetve mások érdekében is…
