Én úgy gondolom, hangsúlyozom, ÉN, S NEM MÁS, hogy a gyász mindenkinek a saját gyásza, nem lehet betenni egy közös kalapba.
Kategória: szösszenetek
Ép testben ép lélek! Egszerűen muszáj megosztanom ezt az információt veletek, úgy érzem, nem veszitek komolyan a törvényszerűségeket, amelyek pedig rátok is érvényesek. Ezekben viszont
Nélküled nem valósult volna meg, köszönöm! Mindig makacsságomnak köszönhetek sok mindent. Jót és rosszat, melyek hozományaként tanulságokat vonhatok le. Vagyis minden rosszban van valami jó,
Ennyi? …avagy a feszülő gyolcsruha Érezte, nem lesz jó vége, egész nap feszült a lelke, mint amikor a ruhát felcsipeszelik egy ködös hajnalon, hogy majd
„Ráckeve egyik legjelentősebb műemlék együttese a Szerb Porta (templom, harangtorony, paplak és kőfal), mely a település nyugati felén, kicsi, szűk utcácskák, földszintes falusi házak közt
Tömeg méretű vakítás avagy a buja erotika Sokat gondolkodtam, forgattam a témát magamban. És valahogy nem tudok a végére jutni, igaz, nem tudom, hol van
Futás! Imádom Budafokot. Ahogy meglátom az út mentén a „Welcome” táblát, rögtön úgy érzem, haza érkeztem. Egyszerűen megnyugtat. Pár évvel ezelőtt építettek Budafok centrumában egy
(Muszáj előljáróban arról írnom, hogy amióta elkezdtem blogolni, azóta rengeteg nehézség állt belém. A számítógépemet több ízben érte utol a fagy- és tűzhalál, a vírus
Menjen mindenki a sunyiba! Helyszín: London. Tizenhárom napig nem volt internetünk. Ez alatt az idő alatt már több ízben el lehet patkolni a méregtől. Nem
Jó, hogy így, édes kettesben lehetünk, mert őszinte lehetsz saját magadhoz végre. Ennél jobb nem történhet veled mostanában!
