Miért van az, hogy az ember néha annyira le tud törni, szinte úgy érzi magát, mintha a földdel lenne egyenlő?
Szerző: simonmara
Megszülettem, és ez elég ok volt arra, hogy kíváncsi legyek másokra, a világra, mely körül vesz. Ennek a túlfűtött kíváncsiságnak "köszönhetem" az összes kalandomat, melyeket papírra vetettem - mások és jó magam szórakoztatására. Sajnos sok eltűnt valamerre, mint a vadlovak a messzeségbe.
A londoniak egyik igen közkedvelt szórakozási és kikapcsolódási helyére invitállak meg benneteket: a Viktória parkba. Jó szórakozást!
Amikor elolvastam a szöveget, el kezdtem fuldokolni szabályszerűen, annyira letaglózott ez a
nyers, erotikával túlfűtött szöveg…
Mikor berogytam kocsimba és egy kicsit kiszusszantam magamat, rögtön felfedeztem, hogy a Rumcájsz esősapkámat és az egyik kabala gyűrűmet ott
Akinek nem derült ki még eddig sem, közlöm: szeretem Londont, ahol tiszta szívből nevető embereket látok.
„Áh -, mondom magamban -, felhívom már Magdikát, hogy megtudjam, merre, hány lépés.”
Akinek Álom Manó mérgezése van, lapozzon tovább! Nem sértődöm meg!
Változó világunkban változnak a szabályok! Ennél nagyobb okosságot most úgy, hirtelenében nem is tudtam volna kitalálni…
A szerelmi bánat olyan, mint egy abroncsos ruha: fogva tart. És egyre kényelmetlenebb!
Mikor keletkezik érzelmi zűr? Mikor leszünk oltárira bánatosak? Amikor úgy érezzük, hogy nem úgy bánnak velünk, ahogyan megérdemeljük. Amikor a lelkünket kitesszük, és
