Vannak, akik éjjel-nappal agyalnak. Persze ez sem jó…
Szerző: simonmara
Megszülettem, és ez elég ok volt arra, hogy kíváncsi legyek másokra, a világra, mely körül vesz. Ennek a túlfűtött kíváncsiságnak "köszönhetem" az összes kalandomat, melyeket papírra vetettem - mások és jó magam szórakoztatására. Sajnos sok eltűnt valamerre, mint a vadlovak a messzeségbe.
Valóban igen ritka, amikor minden stimmel, és látnokként tudjuk, hogy mi lesz majd a hétvégén, érdemes-e megmozdulni vagy inkább maradjunk otthon.
Ez a sorozat ténylegesen csak azoknak szól, akik komoly fogproblémákkal küzdenek. Egyébként engem sem érdekelne ennyire behatóan…
Ennyit még nem „tököltem” a beköszöntő fotóval. Amit láttok, már legalább a harmadik vagy talán már a negyedik. Mindegyik valamiért jó lett volna, de
Az oppart minták mindig könnyen rabul ejtenek, pedig csak két színnel, az elegáns fehérrel és feketével „dolgoznak”. Íme a fenti ellentéte, ahol elég színes
A videóimnál rövidségre törekszem, hogy legyen kedvetek a másodikat és még a harmadikat is megnézni. Egyet mindenféleképpen, ami tényleg frankó!
Valójában egy kicsit alpári vagyok – megmondom nektek a frankót. Tehát aki tartózkodik a közönséges beszédtől, az meg sem nyissa ezt a blogot! Én szóltam!
(Mint mindig, most is úgy tudjátok megnézni a fotókat jobban, ha ráklikkeltek, és akkor már részleteiben is megskubizhatjátok azokat.) Nápolyt szerintem nem lehet megismerni
Alapjában véve ez a blog a vízes blokk. Nem véletlen, mert nemrégen voltam egy Földközi-tengeri 6 napos „vizi túrán” a világ, jelenleg legnagyobb hajójával, a
Azt is mondhatom, hogy teljes értékű utasként élveztem a hajón létet – csak jobbára vízszintesen. Az sem érdekelt, hogy Rómát sem nézhettem meg.
