(A beköszöntőben látható gesztenye fasort Budafokon „kaptam le”, mely egészen a házunkig tart. (Eltűnt egyébként, pótlom. Nem tudom, mikor.) Igazán varázsos minden évszakban. Tulajdonképpen ez volt, ami rögtön elementárisan megfogott, és azt mondtam, én itt akarok élni!)
Ez a nap nagyon jellemző a mostaniakra. A napok úgy elhúznak a jelenből a múltba, hogy észre sem veszem, és már megint itt a karácsony.
Ma elég lezser napom volt. Akár a többi! Köddel kezdődött és stílszerűen köddel fejeződött be. Ahogy a nap az opálos ködön át ragyog, szinte szemérmesen mintegy jelezve, ő is hozzáad a létezés élményéhez egy keveset.
Aztán ahogy a köd kezd riadót fújni, és 9-10 felé már a napfény diadalmasan, megrészegedve saját erejétől aranyozza be a fákat és bokrokat.
Napközben meg mindenki ködösített. Engem azonban ez egyáltalán nem érdekel.
Ám este, ahogy húztam a csíkot az 51-es úton Ráckeve felé, az egyszerűen pompás volt. A köd úgy ereszkedett ránk, az útra, mintha hatalmas gyolcs lepedőket dobtak volna elénk a sötétbe, és néha úgy telibe talált. Szinte lebegtem. Majdnem elrepültem. Olyan érzés kapott el, mikor azt sem hinnéd el, ha ténylegesen karamboloznál, mert az egész jelenet a hihetetlen kategóriába tartozik.
Mindenkire jellemzők a visszatérő gondolatok. Nálam ez: a kanyarokat kéjes sikításokkal vehettem, nem sok mazsola keserítette meg az élvezetemet. Hiába, már többször mondtam, minden a kanyarban kezdődik és fejeződik be. Ha valaki egy kanyarban téblábol, akkor azt az autót záros határidőn belül meg kell előzni, mert nem méltó, hogy úti társaddá fogadd.
Ez vonatkozik az emberekre is.
Eldugott gyöngyszemek
2. (ÚJ helyre költözik a blogom)
3. (Amikor a hóhért akasztják!)
5. (Szerelmes történet: Sunyi szerelem)
marasimo@gmail.com
Skype elérhetőség:
simon.mara2
A Facebook-on itt veheted fel velem a kapcsolatot!
És ha barangolni akarsz blogom lankáin,
VÁLTOZIK A blog HELYSZÍNe,
Az új LINK A NAPOKBAN VÁLTOZIK MEG ERRE:
https://simonmara.com
(Egy kissé lusta vagyok a haladás útján tovább mennem. Nehéz az embernek a komfort zónáját elhagynia. Hallottatok már ilyesmiről? Pedig nem ártana csipkednem magamat!)
