(A beköszöntő gifAntonio Tamburro műve) A fantázia – születésünktől fogva – mindig is dolgozik. Ez nem szűnik meg – hála Istennek -, de a
Év: 2018
Nem is azon vagyok felháborodva, ami a blog témája. Valójában a feladatokhoz való hozzáállással van bajom, amit állandóan tapasztalunk nap mint nap.
Vannak, akik éjjel-nappal agyalnak. Persze ez sem jó…
Valóban igen ritka, amikor minden stimmel, és látnokként tudjuk, hogy mi lesz majd a hétvégén, érdemes-e megmozdulni vagy inkább maradjunk otthon.
Ez a sorozat ténylegesen csak azoknak szól, akik komoly fogproblémákkal küzdenek. Egyébként engem sem érdekelne ennyire behatóan…
Ennyit még nem „tököltem” a beköszöntő fotóval. Amit láttok, már legalább a harmadik vagy talán már a negyedik. Mindegyik valamiért jó lett volna, de
Az oppart minták mindig könnyen rabul ejtenek, pedig csak két színnel, az elegáns fehérrel és feketével „dolgoznak”. Íme a fenti ellentéte, ahol elég színes
A videóimnál rövidségre törekszem, hogy legyen kedvetek a másodikat és még a harmadikat is megnézni. Egyet mindenféleképpen, ami tényleg frankó!
Valójában egy kicsit alpári vagyok – megmondom nektek a frankót. Tehát aki tartózkodik a közönséges beszédtől, az meg sem nyissa ezt a blogot! Én szóltam!
(Mint mindig, most is úgy tudjátok megnézni a fotókat jobban, ha ráklikkeltek, és akkor már részleteiben is megskubizhatjátok azokat.) Nápolyt szerintem nem lehet megismerni
