Tegnap az Eurovizió Táncdal Fesztivált néztem fél szemmel, a másikkal pedig befejeztem ezt a blogot, ám a technika ördöge megint közbe szólt. Így lesz a tegnapból ma.
Szerző: simonmara
Megszülettem, és ez elég ok volt arra, hogy kíváncsi legyek másokra, a világra, mely körül vesz. Ennek a túlfűtött kíváncsiságnak "köszönhetem" az összes kalandomat, melyeket papírra vetettem - mások és jó magam szórakoztatására. Sajnos sok eltűnt valamerre, mint a vadlovak a messzeségbe.
Egy kis Álom Manó szösszenetekkel búcsúzom tőletek és Pünkösdtől. Mindenkinek jó pihenést kívánok!
Hogy van ez, találkozom valakivel, szimpatizálunk egymással, és el kezdünk ismerkedni. Egyre inkább megismerjük a másikat. Azt gondolnád, hogy a kapcsolat egyre jobb és
Ez a sorozat nem nagy okosságokra alapozik. Mozaik kockákból áll, pld. amikor az ember valahová elérkezik, és ha tovább megy, akkor bármi megtörténhet…
Mivel hétvégi hangulatom van, így ezt az anyagot már most leadom. Legyetek jók – a magatok módján természetesen!
Vers mindenkinek vagy inkább a vájt fülűeknek és lelkűeknek! A tehetetlenség az egyik ős ellensége az embernek!
Pénteken vidékre mentem volna, de nem jött össze. Nehezen szántam rá magamat, hogy elmondjam, mire készülök.
Előtte való csütörtökön már fél öt körül járt…
Hogyan viselkedünk különböző élethelyzetekben? Mennyire bírjuk a gyűrődést?
Valahogy nem akarózott neki lódulni. Tehát azt mondtam magamnak: Egy kis facézés nem árt! Csak egy kicsit!
Amikor semmi sem stimmel, de te makacs vagy, mint az öszvér…
