Az ominózus 100. blog – a többihez hasonlóan – nemcsak édesből, de savanyúból és sósból is áll. Győződjetek meg erről!
Szerző: simonmara
Megszülettem, és ez elég ok volt arra, hogy kíváncsi legyek másokra, a világra, mely körül vesz. Ennek a túlfűtött kíváncsiságnak "köszönhetem" az összes kalandomat, melyeket papírra vetettem - mások és jó magam szórakoztatására. Sajnos sok eltűnt valamerre, mint a vadlovak a messzeségbe.
Valóban mindennek eljön a maga ideje, csak kérdés, mikor. És akkor egyszer csak elvesztjük a türelmünket. És pont akkor nem kéne…
Mi összefüggés van a kínai, digitális óra és a Happy birthday to you című nóta között? Ugye, milyen izgalmas téma! Ne fogjátok vissza kíváncsiságotokat!
A zsarnoki emberi természet nem hal ki. A múlt századból ránk maradt férfiak zöme nem fog másképpen viselkedni feleségével, hiszen ezt látta apjától gyerekkorában. Persze kivétel mindig akad.
Ez maga az élet. Semmi kendőzés, semmi finomkodás. Akármennyire furcsa, a másik ember nem tud a mi fejünkkel gondolkodni, a mi szívünkkel érezni, de fordítva is igen nehéz, akármennyire próbáljuk a másik mokaszinját hordani – legalább gondolatban.
Ha szálldos körülöttem egy pillangó – a múltkor egy barna alapon mintázott volt éppen -, nagy figyelmet szentelek neki, és olyankor mindenki azt mond, amit csak akar! Úgy sem figyelek rá!
Eseménydúsan kezdtük a hetet. Igen, ez határozottan jó hét-indításnak számított. Az a mondás – mely szerint a férfihez leggyorsabb út a gyomrán át vezet -, Lacinál hatványozottan igaz.
Azért én is jó fej vagyok. Már a 100. Álom Manó sorozatom csiszolásával vagyok elfoglalva, miközben még ezt be sem fejeztem. (hi-hi-hi!)
Természetesen tudtam, hogy nagymama leszek, de ez akkora dolog számomra, hogy nem akartam elkiabálni.
Ha idágig nem fogtatok tüzet a melegtől, akkor most fogtok, pláne, hogy ezekben az órákban születiK meg az első unokám – remélhetőleg még lesz több is. Eléggé felborult a lelki egyensúlyom. Irtóra drukkolok Krisztának, a mamának és mindannyiunknak – bele értve az új kis jövevénynek.
