Nagy kalandot éltem át, amikor egy egy napos túrára jelentkeztem. A helyszín: az osztrák Ötscher szurdok.
Szerző: simonmara

Megtudhatjátok, mit csinálok mostanában. Néha magam is elcsodálkozom, mennyire értelmes dolgokkal foglalkozom.
Hétvégém annyira nyüzsis volt, hogy csak most értem rá „bedobni” nektek a következő Álom Manókat. Azt ragozom, hogy bizony a kevesebb néha sokkal többet ér.

Megváltozik a blogom megjelenése, szerkezete. Remélem, pár héten belül már minden a helyére kerül. Addig is elnézést, ha nem minden stimmel.

Eki egyik igen fontos állomásához érkezett: augusztus 23-án töltötte be első évét. A szülinapot pedig itt tartottuk Dunaföldváron. A történések sodortak bennünket…

Megtudhatjátok, ki az a Zsülike, ha szerencsétek van. Ha pedig nem, akkor…

Megint egy szülinap, mely leesett nekem, mint egy érett őszibarack. Hüm, a 65. Szép! (Tavaly még nagy okosságokat „vetettem papírra”: Itt a világ vége

Nyakon csíptem egy pókot szombaton hajnalban, amikor is közútnak nézte alkarom. Kénytelen voltam vele lemennem a földszintre, majd kitennem a szűrét. Ám ekkor fel is ébredtem.

Akartok teljesen összefüggéstelen összefüggéseket találni ma este? Akkor csak tessék, de nem vállalok senkiért felelősséget, legfőképpen magamért nem!

Most színt vallok, miért kertészkedem akkor is, amikor a hőségtől elájulok vagy amikor tavasszal szúnyog invázió gyötri testemet.