Szabad választás!

Nagyon felzaklatott az a gondolat, hogy belenyúltam a méhkaptárba, miközben lépes mézre fájt a fogam. Védőkesztyű nélkül!

Igen, sokan nem merjük. Sokan nem hisszük. Sokan nem reméljük.

Ez nagyon „szép” és nagyon „jó”. Miközben ezeket mi nem valljuk magunkénak, az Élet pedig tovább illan anélkül, hogy megérezted volna a lényeget. Lefordítom: a benned levő erőket ki sem próbáltad. Mint amikor valakinek azt mondják, tessék, nyugodtan azt vehetsz le a polcokról, amit csak megkívánsz. Viszont az eddigi tapasztalatokat magaddal hozva, mintha üres konzerv dobozokat kötnél a szamár kordé végébe.

Legalább azzal érts egyet, hogy a kínai nagy-falat már felhúzták. Nem kell azzal bajlódnod, hogy magad köré is meg akarod építeni kicsinyített mását. 

A fenti „címlap” fotó vágta ki egy kicsit a biztosítékot, hiszen ez is ékes bizonyítéka, hogy nem vagyok ép eszű! Felveszek egy szoknyát, és azt mondom, hogy az egy ruha. Ugyanis egy kicsit átvariáltam. Vagyis csak nézőpont kérdése, hogy miként fogom fel. Én a szoknyát ruhaként használtam, mert így láttam jobbnak.

Az élet is erről szól! TE MIT GONDOLSZ? Te mit gondolsz a világról? Te mit gondolsz magadról? Ha tudod, hogy mik a gyengéid, akkor azt is biztosan tudod, mik az erősségeid? A sötétség és a fény összességében a jó tulajdonságok is ott szunnyadnak benned.

Akkor hajrá! Azokra koncentrálj! Ne fecséreld a drága energiát arra, hogy ki mit gondol. Nyugodj meg, úgy is azt fogja gondolni magában, amit akar.

És ha már itt tartunk. Ő gondolhat bármit? Viszont Te nem? Ugye, hogy nincs jól kitalálva. Tegyél ellene!

Persze vitatkozhatsz, „de kérem szépen, hogy feltételez ilyet rólam?” Ő bizony bárcásnak fog téged elkönyvelni, mert csinosan öltözködsz, mert mindig mosolyogsz, mert mindig kedves vagy. Ő pedig slampos, savanyú Máris szomszéd, aki fojtó kriptaszagot áraszt magából.

Válaszd akkor már inkább saját magad!

Baráti üdvözlettel:

Simon Mara