Mindannyiunkat ér különböző, nem kellemes élmény, amely úgy esik a fejünkre, mint a macska, amikor lecsúszik a tetőről, és épp ott állunk. Ki gondolná? Az Élet azonban mindig gondoskodik egy kis csemegéről. Viszont, hogy nem erről szól a versem, az már tuti…
Hónap: 2018 október

Nagyon fogok villózni és akár a végletekbe menni, de most éppen hajnal van, nekem hajnal 6 óra. Fent vagyok már 4 óra óta, és fárasztom magamat mindenfélével.

Nem egszerűbb, ha közöljük a másikkal, mi is az ábra? Nem, egyeseknek nem szabad semmit sem mondani, mert megsértődnek.

Szeretjük a sunyi embereket? Nem! Főleg akkor nem, ha bennünket akarnak becserkészni!

És valóban, lassan bekúszik az éjszaka a tudatunkba, a csontjainkba. A mozdulatiank zombisodnak, lelassulunk, s lassan, lassan elalszunk.

Ma eszelősen elégedetlen hangulatban nyitottam ki a szemem. Már félálomban is szigorúan hülyeségek jutottak eszembe. Talán Tünci váltotta ki belőlem…

A házi tündért nem rólam mintázzák, pedig ha megemberelném magam, akkor akár az is lehetnék. Nem akarok azonban azzá válni! Sajnálom rá az időt!