Nem öröm-mámor a börtönélet. És milyen az emberi sors, amikor az ember azt gondolná, hogy már ennél lejjebb nem juthat, akkor kiderül, hogy igen. Mester számára is hamar kiderült, amikor a fehérvári börtönből átszállították a másikba, a Kapatosba.
Margaréttól tudom: itt kimondottan szadik az örök, és valószínűleg a diri is úgy választotta meg munkatársait, hogy emberi lényük már gyerekkorukban is hiánycikknek számított.
Ha valaki kap csomagot kintről, mire a tényleges címzett kezéhez jut, addigra azt úgy szétszedik, hogy a feladója sem ismerne rá. A kekszeket összekeverik, tehát a sósat az édessel. Van benne logika – de minek fárasztják magukat ezek a jó emberek?
Logikát Margarét hiába is keres, mert nem talál:
„Nincsenek arra tekintettel, hogy minden mennyire elképesztően drága. Úgy pazarolnak mások pénzével, el sem hiszed -, panaszkodik barátnőm, Margarét. – Mindent kiszórnak. Egy 5 kg-os doboz kb 30-40 ezer forintba kerül. Na, most képzeld el, hogy ha a benne levőket már alig lehet felhasználni, mert pld. a borota zselét is kinyomják, így már a fele elszárad, mire ténylegesen felhasználnák stb. Ha vitamint szeretnék beküldeni, akkor egy hétig vizsgálják.”
A bensőséges karácsonyi ünnep alkalmával sem engednek be sem beiglit – mákosat, diósat -, sem szaloncukrot bevinni.
Nem tudom, hogy tudnak-e különbséget tenni, a bánásmódot illetően, egy olyan rab között, aki valami elég galád dolgot követett el – direkt nem példálózok – és azon elitélt között között, aki (tegyük fel) az éves adóját vette kissé lazán.
Mindenesetre két nappal ezelőtt olvastam egyik londoni újságban, hogy idén – érdekes, nem várták meg az év végét – 102 börtönben sínylődő vetett véget életének a börtön falain belül. A csúcstartók a Woodhill és szorosan mellette a Milton Keynes – 17-en döntöttek az öngyilkosság mellett. Bár – ahogy mondom – nincs vége még az évnek. Most a statisztika készítője vagy túl optimista volt a statisztika elkészítésében. Lehet, hogy azt gondolta, több elitélt már nem akar öngyilkos lenni.
Pedig az ünnepek még a szabadon élők idegzetét sem kímélik. Ilyenkor döntik el magukban a házaspárok, hogy elválnak örökre.
Mi az oka a magas halálozási aránynak? Itt is, mint hazai vizeken: a túlzsúfoltság, az őrök túlterheltsége.
1. rész: A nagy pech!
Igen amit leírtál nagyon való, sajnos nem nyaralás annak aki vagy leüli a büntetését, vagy „ártatlanul” és papírok nélkül ül.
Talán egyszer kiderül az igazság, de addig szenvedhet az illető, amíg napfényre kerülnek az igazság morzsái. Drukkolok nagyon.