Az Álom Manót (az egyik kedvencemet Cuki Mukikának hívják) érdemes állandósítani, barátként kezelni, hiszen minden este meglátogat minket, csak valakihez kegyesebb.

Van, akit meg jól megkínoz, mert nem engedi, hogy csak úgy, mindenféle cirkalom nélkül elaludjon. Ám az Álom Manóhoz sok minden társul. Így születik meg egy bodrozódó folyam, mely az életből ered. Ennek hordalékait is elétek teszem. Gyakorlatilag közkívánatra mozdultam meg. Így nem csak a Facebook „lakói” élvezik Álom Manó és társai jelenlétét, hanem más közösségi portálok is. Így igazságos.

2015. Június 17.

június 20.
Kerestem egy szolid képet egy szolid majdani versemhez, és közben erre bukkantam. Óriási!

június 20.
Te hogyan szeretnél utazni? Azt meg sem kérdem, hogy kivel.

június 27.
Valóban ideje lefeküdnünk! Mint a hírek is bemondták: az Álom Manók mokaszint vettek fel, hogy a trappolásukat ne hallhassuk meg a padlószőnyegen.

„Tényleg kíváncsi vagyok, mi lesz az ebéd holnapra?” Ezt Laci kérdezte, miután úgy érezte, hogy túlságosan sok időt töltött a konyhában mindenféle csip-csup ügyek elintézésével. Tényleg! Mi lesz holnap az ebéd? Azt én is szeretném tudni.

június 27.
Megyek meggyet pucolni. Ez maga a kínok kínja. Közben törhetem a fejemet, mit nyomjak le a torkotokon a következő blogomban.

június 28.
Az Álom Manók most furcsa, dögös, lila csiga képében jönnek el, hogy két vállra fektessenek. Na és most már feküdjünk le, az áldóját neki!!!

Június 28.

A korán lefekvőktől elbúcsúzom, hiszen még csak 23:35 van! Jó éjszakát!

Az ÁLOM MANÓK ÉS TÁRSAIK sorozat további részeit ez a link tartalmazza:

https://simonmara.com/category/alom-manok-es-tarsai/

Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!