Nem mostanában, 2025 márciusában voltam Bécsben négy napot, de hallgattam arról, mint a sír, pedig volt tanulsága. Kivonatoztam – akár a nagyok – az osztrák fővárosba, és ott sikerült magunkat összehozni Danival, Krisztával, kis menyemmel és még a két és fél gyerekkel.
Kategória: Utazás
Mint mindig, most is érdekes helyen voltunk, méghozzá a Buttersea erőműben. Nem gondoltam volna, hogy egy erőmű látványa maradandó nyomokat hagy bennem.
A kanadai ludak és a többi szárnyas állat mind ott tolongott körülöttünk, miután Ekit elvittük a suliba, és mi, Danival megérdemelt pihenésünket töltöttük legalább egy fél óráig egy helyes kis tavacska partján.
Az 56-os megemlékezések belőlem kivarázsolták az alábbi több éves lemaradást szenvedett anyagomat.
A beköszöntő fotó az igen izgalmas Predjama várban készült. Képtelenség minden részletére kitérni ennek a Szlovéniát célba vevő buszkirándulásnak, tehát nem is törekszem a teljességre.
Miről szólt az elmúlt pár nap Londonban? Számomra érdekes tetők, kiállítások, furcsa emberek, családi, baráti buli és az izgalmas London, maga. Egyszóval: nem unatkoztam!
Erre az évre Erdély felszínes megismerése tette fel a koronát, Persze megint előjöttek a miértek hosszú, tömött sorban….
Kalandra fel Erdélybe! Igaz, hogy csak egy napot voltunk ott, de az viszont tömény élmény-gyűjtésnek számított!
Férjem, László király (2023. április 29-én, hajnal 3 órakor) kinyilatkoztatta: „én bizony nem gyűrődnék ennyit”. Persze mindenkinek igaza van az élet küzdőterén. Én azon elv
Nagy naivitás részemről, hogy meg akarlak titeket óvni a nagy fekete farkastól, azaz az egó fennhatóságától. És mégis ebben settenkedem már megint!
