A váratlan örömöknek nagyobb ereje van, mint amire lelkileg felkészülünk. Ilyen meglepetésben részesültem ma!
Kategória: London
Most a szokásos sprint jelenet következett, amikor a hosszú, szűrke-fekete kockás selyem sálamat végig húztam a földön és természetesen a cuccaim összevissza repkedtek köröttem. Igen, ez az én formám.
Örülök tiszta szívből, ha látom, hogy néhányan ugyanúgy gondolkodnak, mint én. Ilyenkor az ember lelki világa egy kicsit helyére billen.
Most kimondottan a nő olvasóimnak kedvezek. És ezt szívesen, szívből tettem. Ha velem jöttök, megtudjátok, miért!
Ismét módomban áll pár hétig a londoniak arcélét tanulmányoznom. Ami tőlem telik, megteszem szívest, örömest.
Ez itt az úri negyed, de még sem érzed magad úgy, hogy „Jézus Mária, mit keresek én itt?”
Nézzétek meg, hová csöppentem én 2016. február 27-én, szombaton olyan ramaty időben, amikor hideg szél fújt édesanyám című nótát nyugodtan elénekelhettem volna, ha eszembe jut. Hála Istennek azonban nem jutott…
Miért irigylek egyeseket? Én is csak ember vagyok, nem?
Ha mozgásban vagy, és nem ülsz a babérjaidon kukán, az már magában élmény.
Most pedig hadd invitáljam meg azon olvasóimat, akik egyetértenek velem abban, nem kell mindig hatalmas bevásárló központokban róni a kilométereket.
