Ha megyek futni, visz a lábam.
Ha valamit el akarok érni, visz a szenvedélyem.
Milyen jó nekem! Nincs semmi dolgom!
Ám nem erről lesz szó!
A Magyar Posta most is hozta a formáját – mint mindig.
Egy bankkal állok kapcsolatban, és lejárt a bankkártyám, tehát újat igényeltem. Eltelt jó pár nap, mondom magamban: bemegyek, szétcsapok a helyes kis ügyintéző csajok között, életet lehellek beléjük, aztán elhozom a kártyám.
Nem, a kártya még nincs meg.
Nem baj – ez volt pénteken. Hétfőn úgyis arra van dolgom, akkor befutok a kártyáért. S valóban becsattogtam kedvenc bankomba.
Jöttem, láttam és nem győztem várni! Mire megtudtam, hogy még mindig nincs kártya. Ám az is tudomásomra jutott, hogy postán küldték ki, méghozzá február 28-án postázták.
Ennek fele sem tréfa -, morfondírozok magamban félhangosan. Igaz, hogy évekkel ezelőtt a III. Kerületből egy hétig jött egy levél, de az még a múlt században volt…
A budafoki banktól az én drága Popi kutyám (a fotón a jobb oldali)
a szájában elhozná a levelet tíz perc alatt, én pedig 12 perc alatt tenném meg a távot futva. Postagalambbal 3 perc.
Megkérhetnének egy fiatalt, aki a rágógumi-köpködő versenyen első helyezést ér az iskolaszünetben. A szájába veszi, és egy perc alatt landoltatja a második emeleti erkélyemen a kérdéses plasztik kártyát. Diákmunka mellékállás!
Rendben, ha öszvérfogattal szállítják a leveleket, ott már egy kicsit necces lehet, hiszen mint tudjuk, öszvérék megmakacsolhatják magukat. Onnan tudom, mert én is az vagyok. S akkor se előre, se hátra!
Ééésss? Ma tényleg megkaptam a várt borítékot! 16 nap alatt taj-siker – ebből lejön 4 nap hétvége, akkor is marad Trisztán és Izoldán 12 nap. A postán lehet, hogy passziánszoznak a levélkihordók az ügyfelek kártyáival?
A Szöszi-NET sorozat kedvelőinek ajánlom, hogy ebben a KATEGÓRIÁBAN is nézzenek körül bátran: https://simonmara.com/category/szosszenetek/
Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!
INSTAGRAM: simonmara54
(melyet ritkán látogatok)
