Szöszi-NET (97.) Villámlátogatás a Budai Várban

Ma, 2021. október 28-án elhatároztam, hogy a fogorvos után megjutalmazom magam, ha már egyszer Pesten járok. Persze ez is muris, ha jól meggondolom, mert konyhanyelven azt szoktuk mondani, hogy Pestre megyek fel, pedig ebben az esetben nem „Pesten” voltam, hanem Budán. Még mielőtt valaki el kezdené fogni a fejét, nehogy szétessen, megállapítom: mindenkinek igaza van. Még nekem is: „Pesten” van Buda is, bár nem a pesti oldalon. Ugye, érthető vagyok? Hiszen a Duna választja el Budapest két, csodálatos részét, Pestet és Budát.

A Déli-pályaudvar pedig Budán van, minden kétséget kizáróan. Ugyanis a fogászat a pályaudvar épület-együttesének egyik emeletén található.

Amikor vége volt a fogászati tortúrának, végképp elhatároztam, hogy a gyönyörű napsütésre való tekintettel fellátogatok a Budai Várba, amely a pályaudvarral szemben, egy hatalmas parkot (Vérmező) átszelve páváskodik fent, a magasban.

Mint mindig, most sem a teljeskörűségre törekszem, viszont elárulom: kössétek fel a gatyát, mert sok lépcsőt kell megmászni. 

A fogorvosi székből egyébként ezt látom, bár a felvétel idején épp borús volt az ég:

Ezt szintén a fogászat ablakából láthatjuk. A fényviszonyok ugyan szinte teljesen alkalmatlanok fotó készítésére, de kicsire nem adunk:

Vérmezőn átvágva – amely hatalmas kiterjedésű park -, és a lépcsőket megmászod, nem marad el a jutalom. A látvány egyedülálló! Itt van Budavár és környéke térképe. Szerintem igen hasznos.

Kényelmes, kellemes séta a Vérmezőn:

A Déliből a Budai Várba – ha nem nézünk, se balra, se jobbra – kb. negyed óra alatt tudunk feljutni. Tehát ha valakinek van 1-1,5 órája a vonat indulásig, garantáltan életre szóló élményt tud begyűjteni.

Bár a videón már visszafelé mentem a Délibe, de ez senkit se tévesszen meg, hiszen ezeket a lépcsőket koptatva lépkedtem felfelé is a Várba.

Ominózus Lovas úton bemehetünk a Sziklakórházba. (Nekem speciel nem volt kedvem a szép napsütésből belépni a hideg falak közé.) Viszont lifttel meg lehet spórolni egy kis lépcsőzést, lihegést, itt, a kóház melletti gyorslifttel.

Ugyan egy kissé előre siettem a fenti fotómmal, a Halászbástya hófehér falaihoz, hogy kíváncsian kikukucskáljak, de nálam minden megengedett. Na, jól van, nem bánom, íme egy kis rövid videó a Halászbástyáról:

Nézzétek meg a késő gótikus, fehér csipkekölteményt, amelyet a budavári Nagyboldogasszony-templomnak is hívnak, de közkedvelt neve mégis csak: MÁTYÁS TEMPLOM, ahol csodálatos orgona koncerteket is rendeznek. Bár meg kell állapítanom, hogy már fogalmam sincs, hogyan törte kerékbe ez a jól felfújt pandémia őrület a koncertek rendjét – és főleg, kik látogathatják -, mint ahogyan egyéb emberi tevékenységgel is pont így járunk. 

Ha a Várba bárki fellátogat, a Halászbástyáról biztos, hogy vet egy pillantást az alatta elterülő városra, és ezt láthatja pld.: 

Ezért imádom, hogy videóval is alá tudom támasztani azt a magától értetődő tényt: csodálatos Budapest! 

Mátyás templom harangszóval aláfestve:

Remélem, meleg szívvel gondoltok majd rám, amikor Ti is egy ilyen kis villámlátogatás keretén belül felcaplattok a Budai Várba:

Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!