Simonék félrebeszélnek (94.) Húsvét alulnézetből

Ma, húshagyó péntekhez passzolva, medvehagyma túrára indultunk Lacival.

  • Nagy szél van, menjünk azért? -, kérdezte párom kissé bizonytalan hangnemben. Természetesen a válaszom igen volt, hiszen a medvehagymának is hamar lejár a “szavatossága”. Ráadásul a több hete tartó szárazságot megszenvedi minden növény, állat, és persze az ember is.

Ha Lórév helyiség szóba kerül, elsősorban szorgalmas lakóira, a – gyerekkoromba visszanyúló – lórévi kompra és nem utolsósorban az erőteljesen hömpölygő Dunára asszociálok. Sajnos pont ma, egészen mással is szembesülnöm kellett. Lórévről viszont, ha ide kattintotok, sok mindent megtudhattok, még a híres Zichy kápolnáról is.

Ne nézzetek naivának, tudtam én, hogy itt is dívik a szemetelés, de ennyire töményen? Ezt nem gondoltam volna. Persze ez nem derült ki számunkra, hiszen mindig a szilárd utat használtuk, a biciklizés miatt.

Ma viszont bevetettük magunkat a fák közé, és – medvehagyma helyett – egészen elképesztő szeméterdőre bukkantunk több helyen. Az öt évvel ezelőtti (Úr Isten, már öt éve történt) medvehagyma-vadászatunk Magdikával témájú blogomban tapasztaltakat messze túlszárnyalta a mai valóság: az eszement szemétlerakás mellett most már az ágra felaggatott bili mellé egy komplett angol vécével is kiegészült a kép. Gondolom, jövőre már a többi fürdőszoba kellék is el lesz hullajtva a lombok alatt. Ám nem akarlak benneteket ennyire lenyomni, mint a hivatalos média, amely állandóan azt ordítja bele a képünkbe, mekkora nagy a baj…

Inkább járjuk körbe ezt a csodálatos, arányaiban annyira fantasztikus kis kápolnát, amelyet most sem tudtam belülről megszemlélni, viszont készítettünk egy-két fotót.

 

 

Ez idáig több mint 800 blogot elkészítettem, és sosem mondtam mást, mint amit gondolok és érzek, de mostanában kissé megroggyantam a teljes őszinteséget illetően. (Nem akarok rátok rakni nehéz köveket gyenge csirke melletekre.)

Az jutott eszembe, miközben a keresztre feszített Krisztust néztem a kis kápolna kapujából: vajon Krisztus valójában tudta-e, hogy milyenek az emberek? Ezt annak ellenére kérdem, hogy mindent előre megjósolt, ki, hogyan fog viselkedni vele szemben. Mindennek ellenére képes volt értünk kereszthalált halni? Ez már több, mint szeretet volt részéről. Vajon tudta-e, hogy hová fajulnak el a dolgok itt, a Földön? Mi zajlik az emberiség “megmentéséért”, milyen intézkedéseket hoznak, hogy nekünk – állítólag – jobb legyen?

A “messze néző” dombon épült kápolna tökéletes helyszín a magunkba roskadásra, elcsendesedésre, hogy elgondolkodjunk egy kicsit a történéseken és nem utolsó szempontként sorsunk alakulásán. 

 

 

A Simonék félrebeszélnek sorozat kedvelőinek ajánlom, hogy a KATEGÓRIÁBAN nézzenek körül: https://simonmara.com/category/simonek-felrebeszelnek/

habos felső plusz kalap

Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!

INSTAGRAM: simonmara54

(melyet ritkán látogatok)

 

 

 

 

 

Cikkajánló

One thought on “Simonék félrebeszélnek (94.) Húsvét alulnézetből

  1. Köszi a beszámolót és a fotókat! A szemét halom sajna mindenütt ott van,pedig a Kukások nem sztrájkolnak,ünnepnapokon is dolgoznak! Végül is sikerült medvehagymát gyűjteni?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük