Álom Manók és társai (125.) Szilveszterre – 2020 küszöbén

Olyanok vagytok, mint Tünci – a világ legrondább macskája -, megérzitek mindig, amikor elhanyagollak benneteket, illetve amikor a blogommal nem foglalkozom hosszabb ideje.

És nem bírom megállni, hogy ide ne tegyem Tünci-Manci páros fotóját is, amit nemrégen készítettem. Tudjátok, Tünci macska az össze-vissza foltos.  

 Már megszoktátok, hogy a tematikám a következő: csapongok egyik témáról a másikra, melyek között semmi összefüggés. Miért is lenne? Ráadásul a stílusokat is váltogatom közben. Így viszont mindig éberek maradtok, ha leülünk egy asztalhoz zsugázni.

Azt hiszem, a nagy liberalizmus jegyében, amikor lassan már az „anya” szó is szitoknak számít, ez a sajátságosan megfogalmazott balett is belefér az év végi őrületbe:

A szépség és a kellem jegyében a Révay Gimnázium tanulóinak fellépése is teljesen helyén való nálunk:

Itt pedig a színek, a női test harmóniája:  

 A gyerekek sokkal jobban összhangban lehetnek az őket körülvevő világgal, mint a felnőttek, mert belőlünk már – részben – eltünt a GYERMEK:

Semmi újat nem mondhatok, szuper:  

 „Ha még valaki bejglivel kínál…” Az ünnepi hangulatból való kikecmergés gifje ez. Az elmúlt napokban direkt arra gyúrtam, hogy akárhová mentem, nem vettem az asztalra kitett isteni süteményekből. Csak szemeztem velük. Hogyis ne, mire vége az ünnepeknek, már ki kell szélesíteni az ajtót, hogy beférjek a kis faházunkba!  

 Juj, ezek a gifek ma éjszaka nagyon bevittek az erdőbe! Nem tudom abbahagyni a vadászatukat! Nézzétek meg, ez sem kutya!  

 Ez egy kiköpött Álom Manó tündér! Jajj, de szép! Év végére csak meglátogatott bennünket.

Szép nő papagájjal. A téma adott!

Befejezésül ezzel a kedvenccel búcsúzom tőletek:

De nem és nem! Boldog új évet kívánok nektek, ha nem találkoznánk szilveszterig:

Jó éjszakát, kedves Gyerekek!