Franklin K J május végén jelentkezett fel Facebook oldalamra úgy, hogy egy árva közös ismerősünk sincs. Köztudottan kíváncsi ember vagyok, tehát azt mondtam magamban: Nézzük, mit tud…
Miután megkérdezte, hogy mely szegletéről vagyok a világnak, bár ez az adatlapomból teljesen egyértelműen látszik, válaszoltam: Budapest. Tudtam azonban, hogy ez csak egy udvariassági körkérdés bevezetője. Valahogyan el kell kezdeni a beszélgetést.
Miután visszakérdeztem május 25-én 0:08 órakor, ő már válaszolt is négy perc múlva:
„Házasságot kötöttem Dr. Johnnal, aki egy nemzetközi iráni olajtársaságnál dolgozott 23 éven keresztül. Férjem 2006-ban halt meg.” Ő pedig özvegy azóta is. Franklin Ausztráliából származik, pontosabban Queenslandből. Az elmúlt időszakban áttette székhelyét az USA-ba.
„Valóban nagyon örülök, hogy tudhatok létezésedről” -, örömködött nekem ez az idős hölgy.
(Le kell azonban szögeznem, hogy a nevek nem fedik a valóságot, hiszen nem célom, hogy igen piciny információ halmazból teljes bizonyosságú állításokat csiholjak ki. Tehát akkor járok jól, hogy ugyan leírom, amit tudok, de ez még édes kevés a további okoskodáshoz! Majd meglátjátok, miért mondom ezt…)
Miután megkaptam a boldogság fátylával átkötözött információs csomagomat, amit betehettem a nem létező kispárnám alá, válaszoltam is azon melegében: „Nem, nem hallottam Dr. Johnról.”
De hogyan is hallottam volna a világ másik végéből? Megnézem azonban a neten. Természetesen nem látok semmit… Persze én vaksi vagyok, ezen nem csodálkoztam.
27.5.2016 8:06
„Szia! Hogy aludtál, Simon?”
Válaszom negatív volt: „Rosszul, nagyon rosszul.”
Tehát aznap már csak este kezdte létezésének határait feszegetni Franklin.
28.5.2016 20:50
„Mit dolgozol?” Kérdezte Franklin.
„Már eleget dolgoztam életemben munkahelyeken, most itthon dolgozom.”
„Hallottál az olajtársaságról és a férjemről?” -, kérdezte Franklin, aki újból elmondta, hogy özvegyi sorsra jutott.
„Nem, sajnos, nem hallottam a társaságról sem és a te férjedről sem” -, vallottam be hiányosságomat.
„Mi lenne, ha kamerán keresztül beszélgetnénk?” -, javasoltam ezek után arra gondolva, nézzük csak, nézzük csak, kivel is beszélgetek oly „lázasan”?
28.5.2016 20:53
„Nem lehet, mert kórházban vagyok” -, válaszolta Franklin.
„Amíg kezelnek itt, addig nem lehet.”
Én magamban erre felvontam a szemöldökömet, mint Rózsa Sándor. Miért ne lehetne…
„Hol?” -, érdeklődtem.
28.5.2016 20:54
„Házasságban éltem 37 évet, gyerek nélkül” -, tért ki a kérdésem elől az idős hölgy. – „A férjem segítette a háborúban elesettek gyerekeit szállással, élelmezéssel. Mind a ketten istenfélők vagyunk, illetve férjem is, aki egy közel-keleti háborúban meghalt.
Te mivel foglalkoztál életed folyamán? Mit csinálsz? Nagyon szeretnék rólad többet tudni.”
28.5.2016 20:57
„Honnan tudtad meg, hogy egyáltalán létezem? El nem tudom képzelni.”
„Csak nézelődtem az interneten, és megakadt a szemem a Te oldaladon. Speciális profilod vonzotta a tekintetem. Gondoltam legjobb módja az időtöltésnek, ha többet megtudok rólad.”
28.5.2016 20:59
„Az előző férjem, mielőtt meghalt volna, bankszámlán hátra hagyott nekem 5 millió USA dollárt. Jelenleg még mindig számlán van, de éppen most írt a bankárom, hogy kezdjek valamit ezzel a pénzzel: fektessem be vagy adakozzak belőle, aki vagy akik erre érdemesek, mielőtt még meg nem halok.”
Azért erre az információra is lehetne gombot varrni, csak nem találok egy ide illő gombot.
28.5.2016 21:00
„Jelenleg még kórházban vagyok. Tüdőrákkal kezelnek. Sajnos képtelen vagyok beszélni is. Az orvosok azt mondták, hogy maximum két hónapom van hátra. Utolsó kívánságom az életben, hogy ezzel az összeggel bölcsen bánjak: jótékonysági úton. Minden év végén olyan alapítványok között osztanánk szét pénzeket, akik valóban a szegények megsegítésén munkálkodnak. Téged bíználak meg az alapítványok közötti összegek elosztásával.”
Hol az a gomb?
28.5.2016 21:26
„Hogy gondolhatod, hogy elhiszem ezt a sztorit?” -, kérdeztem csodálkozva. „Képzeld bele magad egy olyan személy helyzetébe, mint amilyen én vagyok, aki ilyen témának még csak a közelében sem volt soha. Nyilván, hogy bizalmatlan. Te nem lennél az?”
28.5.2016 22:39
„Muris vagy!” (Jelző angolul: funny)
28.5.2016 22:40
„Én muris? Kérlek, küldjél nekem képet rólad és a családodról most!”
„Miért?” -, kérdezett rá Franklin.
„Miért? Újból kérdem: belegondoltad magadat az én vagy bárki más helyzetébe?”
28.5.2016 22:45
Ekkor küldött két fotót egy csontsovány, beesett arcú, inkább a hetvenes éveiben járó nőről, decens öltözékben. Az egyik fotón egy – talán – étteremben látható, míg a másikon egy kórházi ágyon.
Megköszöntem a két fotót, és azt mondtam, hogy tényleg látható a képen, hogy mennyire súlyos beteg.
28.5.2016 22:48
„Az én országomban rengeteg segítségre szoruló ember van, de úgy gondolom, hogy a Te környezetedben is épp eléggel találkozhatsz.”
Tehát újabb gomb felvarrása várat magára… Miért kell neki a világ másik végére „ellovagolnia” ahhoz, hogy a millióit szétszórja a világ minden tájára?
5.2016 22:53
Elmondtam, hogy író vagyok. Azt is megtudta, hogy engem az emberi viselkedéstan, a lélek rezdülései érdekelnek, de nagyon.
28.5.2016 23:05
Még egy-két semmiségről beszéltünk, majd elbúcsúzott azzal, hogy még később beszélünk.
Ám nem jelentkezett többet. Teljesen eltüntette a messengeren rögzített beszélgetésünket – persze én lemásoltam. Amikor előáll valaki azzal, hogy 5 millió USA dollár tulajdonosa, az eléggé gyanús. És mindezt úgy, hogy semmi oka nem lehetett arra, hogy pont velem ossza meg ezt az információt. Nem, itt valami nem stimmel!
Olyan fars dumával állt elő, hogy nem használhatja a kameráját, mert kórházban van. Cöcöcö… Dúsgazdag, és nem tudta volna elintézni, hogy mégis csak használhassa a kamerát? De ez úgy hülyeség, ahogy van.
Egy teljesen vad idegen nőre akarja rábízni – egy vagy két nap leforgása alatt – úgy a pénzének (több millió dollárról beszélünk) a menedzselését, hogy gyakorlatilag semmit nem tud, csak azt, hogy kedves mosolya van az illetőnek…
Na, kérem, remélem, Ti is levonjátok a kellő tanulságot! Mert én igen!
A Szöszi-NET sorozat kedvelőinek ajánlom, hogy ebben a KATEGÓRIÁBAN is nézzenek körül bátran: https://simonmara.com/category/szosszenetek/
Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!
INSTAGRAM: simonmara54
(melyet ritkán látogatok)
