Simonék félrebeszélnek (36.) Majd, holnap…

Tényleg itt a tavasz a nyakunkon.

 

Fekete rigó csőrében piciny kis ágacska, tehát fészket rak. Jön a tavasz, és a kerítésem mellett az az irtó szúrós bokor (végre eszembe jutott a neve: homoktövis) csak nő, mint a bolond gomba, és ha most nem nyessük meg, kifut az útra. És mint ahogy a nóta is mondja: indulj az útra és vissza se nézz…

Szóval nagy dérrel-dúrral neki láttam a bozótvágásnak. Mindezt kesztyű nélkül. Aki ismeri ezt a növényt, az tudja, miről beszélek. Lacit, hites uramat kértem, hogy segítsen, mert egy-két ággal nem bírok.

  • Majd holnap, ma vasárnap van, ma pihenek.
  • Nem jó, mert nekem most van “kedvem” hozzá, holnap ki tudja, mi lesz! – kezdtük el a szokásos huzavonánkat. – Nem csípem, hogy ha valamit szeretnék megcsinálni, akkor te mindig azt mondod, hogy “majd holnap”. Bizony, tőled tanulta el a gyerek a halogatást. (A gyerek már 35 éves)

Aztán – mivel nem tágítottam -, beadta a derekát a derék ember. Persze ekkor sem kapkodta el, mert ez nem az ő stílusa. Szép komótosan.

De én csak harcoltam, fújtattam és szentségeltem is egy kicsit.  A legvégére persze befutott a párom, amikor már csak egy, na jó, két ágat kellett csak leoperálni. Tehát már nem mondhattam, hogy nem segített!

  • Na és a tujákat mikor vágjuk le? Már olyan óriásiak! Megint besötétítik az egész kertet. Ha én ezt tudom, hogy ezek a tuják mit művelnek, biztos, hogy nem engedtem volna ezeket betelepíteni.

Na és mit válaszolt az én okos, deli legényem:

  • Most nem lehet levágni azokat, mert már fészket raktak a madarak, és nem szúrhatunk ki velük.

1:1 a játék állása.

Ám a fizikai valóságtól felbuzdulva annyira belejöttem az életbe, hogy elhatároztam, áttöröm azt a láthatatlan falat, ami az internet világa és a valós világ között húzódik. Hatalmas elhatározásra jutottam. Magam is meglepődtem: ahelyett, hogy a kertből bejőve a házba, a számítógéphez leültem volna…

Bizony, én egy hős vagyok, így: hosszú Ő-vel! A kertből szedett sóskából és a megvásárolt uborkából, jégsalátából, hagymából, fokhagymából stb. stb. készítettem egy jó kis salátát, belevágtam még főtt tojást, és ekkor tovább sodort a valós élet, mert neki álltam palacsintát is dobálni a levegőbe.

Mire leesett, túrós lett belőle!

 

Nektek meg jó éjszakát!

 

A Simonék félrebeszélnek sorozat kedvelőinek ajánlom, hogy a KATEGÓRIÁBAN nézzenek körül: https://simonmara.com/category/simonek-felrebeszelnek/


Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!

INSTAGRAM: simonmara54

(melyet ritkán látogatok)

Cikkajánló

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük