Te egy prototípus vagy!
Bemutatom azt a barátomat, aki soha nem hagy el. Váltogatja alakját, de hellyel-közzel lehet rá számítani. Ha egyedül ülök a volánnál és vezetek, akkor olyan útvonalat választok előtte, amelyik pont a holdsarlóval vagy a teleholddal szemben vezet. Ha háttal mennék a Holdnak, akkor inkább nem indulok el.
Hogy ne legyek egysíkú, ezért Te is bele kerülsz a látószögembe. Ugye, nem baj? Ha baj, ha nem, nem úszod meg!
Foglalj helyet nálam!
Én türelmes vagyok, de sokat ne várass, hogy elmondd, mi bánt!
Sokáig angyalként viselkedek, türelemmel tűröm a hülyeségeket. És ha valaki nem ismer, azt hiszi, mindent megtehet velem. Igen, valóban, de csak egy darabig!
Egyrészt tök természetesnek veszem, hogy szeretsz. Hiszen kit is szerethetnél az egész világon, ha nem engem? Másrészt meg elcsodálkozom azon, hogy miért pont engem! Ki igazodik ki rajtam?
Szeretek utazni! Mindegy, hogy mivel, mindegy, hova, de nem mindegy, hogy kivel! Az új kalandok mágnesként vonzanak még akkor is, ha a szomszéd faluba veszem az irányt!
Vagy így! Kinek mi a szimpatikus!
Micsoda romantikus dolog füstölgő, pöfögő mozdony által húzott vagonokban utazni:
Esetleg, ha szereted a felhajtást magad körül:
Netán egy ilyen romantikus helyre?
Egytől mentsen meg a jó Isten téged! Ha melletted unatkozom! Látszatra barátságos vagyok, de gondolatban már azon töröm a fejem, hogyan szúrjak ki veled.
Szeretem a veszélyeket, hiszen akkor érzem igazából, hogy élek. A kalandokat nekem találálták ki.
A hír igaz valóban:
Ma is hogy jártam. Délután annyira belemerültem a netezésbe, hogy nem vettem észre: az idő meg eltelt. Felnézek az órára, és rémülten láttam, épp azokban a percekben kellene elhagynom a házat, hogy az salsa fittnes edzésemre időben érkezzek meg. Gondolhatjátok! Úgy éreztem magam, mint aki szétesik:
Akármi is történik, ne vívd ki haragomat. Ez senkinek sem lesz jó!
Na, és ekkor üt be a krach! Mert Te kedves vagy, de a másik nem veszi a lapot. Ekkor a viszonylagos egyensúly végleg felborul köztetek. Egyetlen egy fals szó miatt! És Te már nem vagy többé toleráns. Megkezdődik a hét szűk esztendő:
Néha nagyon magam alá tudok kerülni, de akkor mindig a lecsendesedés vezet ki a slamasztikából, valamint az, hogy megpróbálom felülről szemlélni az eseményeket. Néha hihetetlen dolgokra jövök rá.
Kevés videó tud kihozni a sodromból. Ez biztos azon kevesek közé sorolandó, amikor összeszorul a gyomrom kis apró gomboccá, az olvasó szemüvegem pedig bepárásodik. És már csakugyan vakon gépelek…
Ezek után mondd a szemembe, hogy nem vagyok angyal:
Ez a hölgy pedig andalító zenét fog játszani csak neked,
hogy mély, édes álomba merülj!
Az 1. részt itt olvashatod el!
marasimo@gmail.com
Skype elérhetőség:
simon.mara2
A Facebook-on itt veheted fel velem a kapcsolatot!
És ha barangolni akarsz blogom lankáin, itt megteheted!
Várlak szeretettel!