A tavasz kapujában!
Tavasszal az ember ugyanúgy megújul, mint a természet, mert ő is a természet része. Vidámság költözik a szívembe a foltokban feltűnő pasztell színek láttán, a virágba boruló gyümölcsfákat stírölve. Legszívesebben keringőre kérném fel a tavaszi virágokat.
A buta galambok is fészket raknak a 86 éves Erzsike néni erkélyén. A lejtős tető alatt gondolták a fészküket megalkotni, de a tető erre teljesen alkalmatlan, ám ezeket az aranyos madarakat egyáltalán nem érdekli. Vajon meddig kísérleteznek ezen terület belakásával, amikor minden ágacska lecsúszik a mélybe?
Mindegy! Ez az ő dolguk, a tavasz akkor is visszavonhatatlan. Ahogy kiszálltam a kocsiból este 9 körül, a telehold vidáman trónolt az égbolton. Álltam a fák alatt, ők meg felettem. Csodás volt, és a hatalmas fák között egyedül nekem világított. Na, jó! Nektek is egy kicsit.
Lehet-e rossz gondolata az embernek, ha a tavasz visszavonhatatlanul beveszi várainkat?
Tavaly nyáron készített fotómmal siettetem a jó időt, amikor barátainkkal végre ki tudunk ülni az árnyas fák alá beszélgetni, örülni egymásnak:
Simon Mara
marasimo@gmail.com
Skype elérhetőség:
simon.mara2
https://www.facebook.com/simon.mara.14
Amennyiben a blogok között szeretnél
barangolni, itt megteheted!
Mobil számom: 20-9287-353
