Manapság a szüzesség lassan már valami koloncnak számít. Minél előbb túljut valaki a tűzkeresztségen, annál menőbb lesz a társai szemében.
Kérdés, hogy ez mennyire biztató jelenség? Mert lehet, hogy a fiúknál ez jó buli, ha minél előbb strigula-képesek, ám – szerintem – a lányoknál ez valahogy másképpen van. Legalább is nálam egészen máshogy zajlott. Nem hiszem, hogy ha most lennék tinédzser, másképpen vélekednék erről. Tudom, miközben olvassátok, kedves Barátaim, összeszűkül a szemetek, és azt modjátok, hogy de…
Nos, ha ez a véleményetek, miért nem írjátok meg? Mi tart vissza benneteket? Vagy inkább „ki” tart vissza?
Igen, jól mondjátok ebben a médiának nagyon nagy szerepe van. A nagy rendszerváltással megkezdődött az ifjúság szisztematikus mérgezése. Garmadával ontották – persze napjainkban sem álltak le ezzel – az olyan filmeket a mozikban, tévé csatornákon, amelyek témája a „teljesen természetes”, fiatalkori szex. Még a nagy tapasztalattal rendelkező bárcásoknak is a „becsületére vált volna”, amennyiben bírták volna szusszal. Valószínűleg ezekből a filmekből tanulták ők is a szakma fogásait, amelyeket a nyugdíjasoknak és a fiataloknak vetítettek elsősorban.
Okoskodhattok, hogy „de az akkor volt”! Igen, azonban léteznek olyan törvényszerűségek, amelyek évszázadok óta szinte változatlanok. A lélek legmélyén tudja, mi a jó, és mi nem. Ám ezek a filmek a kialakulatlan ifjúságot rossz irányba vitték és viszik.
Mostanában erősen ösztönöznek bennünket arra, hogy valakihez hasonlítsunk. Kimondottan olyan versenyeket rendeznek, amikor valaki hírességet kell majmolni. De könyörgöm, miért nem rendeznek olyan versenyt, amiben az a győztes, aki arra törekszik, hogy ő egyediségén csiszol, hogy megtudja, miért jött a világra. Ne akarjon máshoz hasonlítani soha!
Mert én nagyon jól emlékszem, hogy az Amikor én még kislány voltam című dal trónolt az első helyen nálam a slágerlistán, úgy gondoltam, hogy a szüzesség egy unikum, egy kincs, ami engem fémjelez. Nem dobom csak úgy a kutyák közé az egyetlen kicsemet. Ugyanis ez azt jelenti – lefordítom a gyengébbek kedvéért -, bárki kapcája vagyok, nem tartom magamat semminek és senkinek. Maximum használati eszközként funkcionálok. Ez nem rátartiság, kivagyiság, csak ár-érték arányérzék.
Még nem vagyok szenilis, tehát nagyon jól emlékszem, hogy tinédzserként meg kellett vívnom a csatát a srácokkal, néhányszor fizikai dulakodássá fajult az ellenállásom. Én akkor sem engedtem. És milyen jól tettem, éreztem, tudtam. Beigazolta a sors, mert ez a jó érzés végig kíséri életem.
A szüzesség egy kincs. amivel ha jól gazdálkodsz, és ha jól eltalálod a kellő időpontot, a másik személyére jól ráérzel – aki szívből hálás volt neked, hogy kincsed megosztottad vele -, akkor jótékony hatása életed végéig tart.
Versben így fogalmaztam meg évekkel ezelőtt:
ŐSKEZDETEK VÉRE
Az eső eleredt. Fentiek üzenete:
Tiéd a szégyen pecsétje.
Megesett. Vele. (Mással is persze.)
A nyurga srácnak angyali arca volt.
A domb tövében az őzlábak
Háromszög rejtekébe behatolt.
Csak egy kis by the way meg-
Könnyebbülést keresett és talált.
Újabb strigula.
Miután leporolta farmerját,
Ez is megvolt.
Lehelete finom füstfoltos, érintése
Könnyed, lazacos, haja (a nem túl
Nagy erőfeszítéstől) enyhén kócos.
Aztán, ahogy néha ez lenni szokott,
Elhúzott a balfenéken.
Az elvetélt lehetőségeket a lány
Rögvest megérezte, mint egy csapdába
Csalt menyétke, mikor combját és
Ágyékát elöntötte az ős kezdetek vére.
(Érzelemrészvények 2. verses kötetéből írtam ki.
Költő: Simon Mara)
Más, egészen más:
Én egy ilyen online marketing rendszerben vagyok benne, konkrétan az Empower Network Marketinben, ahol megtanítják velünk – aki tanítható -, tevékenységünkkel hogyan tudunk egyre hatékonyabban bevételhez jutni.
Akit – a fentiek ellenére – érdekli egy új, egy ütős megoldás, iratkozzon fel a hírlevelemre, vegye fel a kapcsolatot velem, és had szóljon!
Simon Mara
marasimo@gmail.com
Skype elérhetőség:
https://www.facebook.com/simon.mara.14
Mit piszmogtok? Eltelik az élet! Legyetek kíváncsiak!
Had öregedjetek meg minél előbb!
Ne csak én!
Ha valaki szeretne szörfözni a blogjaim között,
hajrá!
És akkor rájöhettek, miért vannak kibukva a család férfi tagjai.
Hát igen, ha valami nem tetszik, kiteszem a Facebook-ra.
I love
FACEBOOK
!!!!!!!!!!!!!!!!
