Utórezgések
A randevú után, miközben a Budapest Bank tágas előterében vártam az ügyfelemre, kivel
találkoztam? Jutka barátnőmmel, aki éppen ebédelni indult. Megállapította, hogy igen jól
nézek ki, és úgy gondolta, biztos, hogy tetszettem Márknak. Mivel az ügyfelemtől
megtudtam, hogy még van legalább egy órám a következő tárgyalásig, szép kényelmesen
lesétáltam a Duna-partra, ahol még addig sosem jártam.
A parkoló autók hadát magam mögött hagyva, egészen más világ tárult elém. Amit magam
mögött hagytam: a művi, vibráló, fontoskodó világ.
Egy régi kikötő maradványainál foglaltam helyet. Egy papa – lehet, hogy elvált, és most
akarta behozni a behozhatatlant? – egy tíz év körüli sráccal mentek peca-felszereléssel a
partra. Idilli volt a kép. Ezen a dolgos hétköznapon evezősöket láttam edzeni. Irigyeltem őket.
Kimért, összehangolt mozdulatok, az evezőlapátok csobbanását is hallottam a partról. Mások meg ezekben a percekben gázolják egymást halálra átvitt értelemben és szó szerint is.
Bár valami megfázás-féle bujkált bennem, a fél fülemre alig hallottam, bedugult, de a dunai szél felfrissített. Volt időm elgondolkodni egy kicsit. Mindig csak az a buta rohanás!
És mire megyek ezzel? Igaz, mostanában jól mennek a dolgaim, viszont néha úgy érzem,
megszakadok, és végképp nincs időm még levegőt sem venni. A Duna-parti szemlélődésből született írásomat elküldtem Márknak.
Ez volt az első, amire egy másik Dan nevű ürge válaszolt, hogy milyen klassz a dumám,
igazán írhatnék többet is. Kiderült utólag, hogy amit felírtam email címet, rosszul pötyögtem be a címlistámba – a szangvinikusokra jellemző módon, figyelmetlen voltam
Felhívtam Márkot, hogy nem jól tudom az email címét, újból adja meg, és végre neki
küldtem a Duna-parti írásomat. (Ezt a rövid kis színest is a számítógép ördöge lenyelte.)
Egész nyáron külön szálakon futottunk. Mindenki az életben-maradási ösztöneire hallgatva
próbálta hozni a legjobb formáját. Ez még a boldog tudatlanság időszaka volt…
A folytatás nem marad el…
A beköszöntőt itt olvashatjátok el!
Az 1. részt itt olvashatjátok el!
A 2. részt itt olvashatjátok el!
A 3. részt itt olvashatjátok el!
A 4. részt itt olvashatjátok el!
Az 5. részt itt olvashatjátok el!
A 6. részt itt olvashatjátok el!
A 7. részt itt olvashatod el!
A 8. részt itt olvashatod el!
A 9. részt itt olvashatod el!
A 10. részt itt olvashatod el!
A 11. részt itt olvashatod el!
A 12. részt itt olvashatod el!
A 13. részt itt olvashatod el!
A 14. részt itt olvashatod el!
A 15. részt itt olvashatod el!
A 16. részt itt olvashatod el!
A 17. részt itt olvashatod el!
A 18. részt itt olvashatod el!
A 19. részt itt olvashatod el!
A 20. részt itt olvashatod el!
A 21. részt itt olvashatod el!
A 22. részt itt olvashatod el!
A 23. részt itt olvashatod el!
A 24. részt itt olvashatod el!
A 25. részt itt olvashatod el!
A 26. részt itt olvashatod el!
Más, egészen más:
Sokan nem értik, miért blogolnak egyesek, pld. én. Minimum két dolog vezérel, egyrészt mert imádok közölni, másrészt az online marketing a pénzszerzés egyik igen speciális eszköze. Ha nem figyelek oda, még végül megtanulom, hogy lehet az interneten pénzt “csinálni”.
Simon Mara
marasimo@gmail.com
Skype elérhetőség:
simon.mara2
A Facebook-on itt veheted fel velem a kapcsolatot!
Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!
S utána tedd a kezedet a szívedre…
Telefon számom: 06-20-9287-353
