Simonék félrebeszélnek (123.) Amikor a slusszkulcs önálló életre kel

Amikor újból elolvastam ezt a blogot jó, két héttel később, rájöttem, még is csak megosztom veletek. Ugyanis tényleg félelmetes, hogy a technológia ördöge egyre vígabban dörzsölgeti mancsait, ahogy az autók automatizálása már szinte rajtunk kívül álló erőkből történik. Lassan már semmi beleszólásunk sincs, hogy mi mit szeretnénk. Valahol olvastam, hogy 2025-re már önvezető autót is láthatunk az utakon… És akkor hol van az élvezet? A vezetés élvezete? Nekem jó az öreg Suzuki is, ami már olyan kopott, hogy a genetikailag napbarnított emberek is sírva veregetnék meg a vállam, és vigasztalnának: „a lényeg, hogy jó a sebességváltója”.

Az elmúlt hétvégén, szombaton Bikka manóék jelentkeztek be, hogy Budapestről hazafelé beugranak hozzánk. Illusztris vendégeim művész úr és párja, Haraszti Éva volt. Összeszedtem magamat, és neki láttam takarítani már a hét elején, aminek voltak előnyei és persze hátrányai. (Bikka manóról egy kis előzmény: Simonék félrebeszélnek 89. Bikka manó meglepi ajándéka) Hogy műveltségi szinteteket emeljem, javaslom még ehhez a témakörhöz a Simonék félrebeszélnek (64.) Bezzeg ha jönnek a vendégek

Ha jönnek vendégek, előny: olyan helyeken takarítunk, ahová már szinte évek óta – sőt, évtizedek óta – „be sem tettük a lábunkat”, pld. szekrény teteje, bútor mögött, fent, a sarokban stb.

Hátrány: elsősorban kikészíted magad, elfáradsz, és egyre több, hihetetlenül elhanyagolt helyre bukkansz. Szinte úgy érzed, ezek a lelőhelyek termelődnek maguktól. Kényszer-képzeteid támadnak, amelyek pedig egészen az események sodrásáig elkerültek messze ívben. Szombaton úgy éreztem, hogy még finomítanom kell a lakáson, ezért lázasan „átnyaltam” minden fontosabb helyiséget.

Már csak annyi lett volna, hogy a nem létező pókhálóktól mentesítsem a teraszt, mikor felhívott a művész úr:

• Nem tudunk bejutni az autóba, mert a kulcs bezáródott a csomagtartóba úgy, hogy én be sem zártam.
• Szuper. Én mit tehetek?
• Hívtuk a cég képviseletét, hogy segítsenek, Pesten is van szakemberük, Pécsen is, de egyiket sem tudjuk elérni. Viszont nekünk valamiképpen el kéne innen mozdulnunk. Most szombat délelőtt 11 óra van, nem várhatunk hétfő reggelig, hogy minden kinyisson. Egyébként van egy szolgáltatás az autómhoz, ha bármi probléma adódna, akkor nekik kutya kötelességük segíteni… Feljönnél Pestre a XX. kerületbe, a Csili Művelődési házhoz, hogy Évával együtt Pécsre menjetek a pótkulcsért? Majd onnan megint Pestre, ill. utána Ráckevére.

• Megbeszélem előbb Lacival -, válaszoltam. Miután Lacival letárgyaltam, hogy nincs más megoldás, nekem kell akcióba lépni. Még éppen hátra volt a ribizke szedése, az tehát elmaradt.

Bevágtam magam a kis kopott Suzukimba, és hajrá! Már az 51-es úton kavartam, mikor felhívott a művész úr:

Végre sikerült egy olyan emberrel beszélni, aki garantálja, hogy sérülés nélkül ki tudja nyitni az autót, még nincs itt, de elméletileg ide ér nemsokára. Ő legalább nem javasolta azt, hogy féltéglával üssük be valamelyik ablakát a drága autónak, és akkor be tudunk jutni.

Oké -, csillant fel a szemem -, akkor leparkolok valahol, az út mentén, és megvárom a fejleményeket. Ekkor vettem le ezt a hatalmas terményszállítót, amely akkora volt, hogy nem fért rá a képre:

Végül is rendeződtek a dolgok. És a tanulság az alábbi: a táska zsebébe vagy bárhová a slusszkulcsot nem szabad alulra helyezni, mert ha valamilyen súlyosabb tárgy kerül rá, annak nyomására beindul a kulcson keresztül automatikusan a kocsi elektromos bezárása, mely ilyen problémákat okozhat.

Hozzá kell tenni, hogy a kulcsot nem lehet felfüggeszteni egy figyelemfelkető madzagra, ami igen hasznos lehetne, hiszen ha a nyakunkba lógatjuk, nem kerülünk ilyen idegesítő szituációba…

Már feltalálták a tűben a lyukat, sőt, még a slusszkulcsban is, de a nagy formatervezők közül valaki nem lyukpárti. Ajajajaj!

A Simonék félrebeszélnek sorozat kedvelőinek ajánlom, hogy a KATEGÓRIÁBAN nézzenek körül: https://simonmara.com/category/simonek-felrebeszelnek/

Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!