Hogy mi ez a LONDON PASS? Egy jó ürügy arra, hogy halálra fáraszd magad! Ha pld. Te 10 napos bérletet vásárolsz, akkor bizony 10 napig, minden nap mész ezer irányba, hogy a kedvezményes turista látványosságokat valahogyan górcső alá vedd.
Ezen időszakban patáidat fényesre koptatod. Érdemes legalább két- vagy többféle, igen kényelmes, strapabíró lábbelit magaddal vinni Londonba, mert szükség lesz rájuk… Szerintem ez sarkalatos téma, azért hangsúlyozom. Ez a London PASS röviden. Gondoljátok csak el: 60 látnivalót lehet körbejárni, ami egyébként fizikai képtelenség, ha a maximum időszakra vetítjük is le, azaz 10 napra.
Tehát nagyon meg kell nektek szerveznetek egy térkép előtt görnyedve, hogy az egyes helyszínek egymáshoz közel essenek, és egy napon belül letudjatok többet – kevesebb „véráldozattal”. Ne cikázzatok össze-vissza, mint a parti fecskék, mert csak kifáradtok, és keveset láttok.
Nincs apelláta: jajj, bedagadt a bokám, beütöttem a fejem, fáj a hasam, hasmenésem van. És?
Nekem pld. nagy problémát jelentett nem egyszer, hogy amikor reggel neki veselkedtünk, én még fél kómában voltam, mert nekem legalább két óra kell, hogy valamiképp magamhoz térjek. Nem egyszer otthon felejtettem egy-két nagyon fontos dolgot, pld. a fényképezőgépből a memória kártyát. Jah…
Lehet venni „kedvezményes” utazási bérletet is, ám igen becsapós ez a téma, mert a 10 naposokkal csesznek ki a legjobban. Bocs, hogy ezt és így mondom. Fiaméknak nem derült ki – mert igen csak el volt bújtatva a lényeg az ismertetőben -, hogy ha az utazási bérlet (10 naposoknál 50 fontnyi utazási lehetőség) a használat során csontra elfogy, akkor további feltöltések után kiált az utazási bérlet. Nálam pld. az 50 font 6 nap alatt vált zéróvá. Vagyis négy nap már a keretből kiesett. Míg ha valaki 6 napos bérletet vesz, sokkal jobban jár anyagilag.
Na, de térjünk a lényegre:
A Tower Bridge tetejébe már régen szerettem volna felmenni, tehát tiszta sor. Egy tuti, a kiállítás, ami a 120 éves híd történetével, építésével, az ott dolgozók vallomásaival stb. foglalkozik, érdekes. A híd az év minden áldott napján dolgozik, hogy lehetővé tegye az Északról Délre közlekedő magasabb hajók áthaladását London szívébe.
Több videót láthattunk, amelyekben az ott dolgozók olyan nagy szeretettel beszéltek munkájukról, annyi öntudat volt bennük, büszkeség, hogy ilyen nagyszerű dolog részesei lehettek. Nem sokan mondhatják el, hogy életük folyamán felemelő munkát bíztak rájuk.
Na, és amikor ráléptem arra a speckó üveglapra, amelyen keresztül láthatjuk az alattunk közlekedő mini piros buszt és a többi, miniatürizált járművet, óvatosra vettem a figurát. Úgy lépegettem önkéntelenül, mint aki jégen közlekedik.
A Londoni tévelygések sorozat kedvelői megtudhatják, milyen az élet Londonban:
https://simonmara.com/category/london/
Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!
INSTAGRAM: simonmara54
(melyet ritkán látogatok)
