A beköszöntő fotóm még a legutolsó, igazi nyári nap egyikén készült – öt nappal ezelőtt -, amikor kedvenc barátnőmmel, Magdikával a Kis-Duna partján tartottunk egy több órás röpgyűlést. Ekkor még igazi nyár volt.
Gondolom, úgy tűnik egyeseknek, mintha lapítanék a fűben, mint az a bizonyos. Ebben persze van igazság, de csak féligazság.
Tulajdonképpen most éppen megfigyelő állásban vagyok, és valahogy úgy nézhetek ki számotokra, mint amikor nagy ritkán kimentek a mezőre, és messze, a látóhatáron két tapsi fület láttok meg, amely egy nyúlhoz tartozik. Igen, én ott vagyok a látómezőtökben, csak most nem ugrálok annyit.
Hogy mit csinálok? Figyelek! Igen, ez az állapot is nagyon szükséges. Akár magatokon is kipróbálhatjátok. Ekkor azt veszitek majd észre, hogy az a sok salakanyag, ami az internet használatával rátok rakódik, szép lassan elhagy benneteket, mint az űrhajós az űrhajó testét.
Ma, mikor alig ébredtem fel, elhatároztam, hogy kevesebbet veszekszem. Gondoljátok csak el, már több mint negyven éve élünk együtt férjemmel, Lacival. És veszekedni mind a kettőnk kiválóan tud. Ráadásul – ahogy már mondtam – mind a ketten oroszlán jegyben születtünk. Tehát mindkettőnk ragaszkodik a saját elgondolásaihoz…
Szóval, megbeszéltük, hogy kevesebbet csépeljük egymást szavakkal. Törekedjünk arra, hogy minél kevesebbet keserítsük a másik életét. Ráadásul nincs is miért.
Más: a saját házam táján söprögetve kissé csodálkozva állapítom meg, hogy elsősorban külföldiek kommentálják bejegyzéseimet. Mit gondoltok, ez miért van? Persze, tudom, ott van Google Fordító, és annak segítségével egészen használható szöveget kaphat bárki a világ bármely táján. Ez igaz, viszont tudjátok jól, hogy a magyar nyelv kacskaringós, igazi kis „nyalánkságait” akkor sem tudják valójában átélni más nemzetbeliek. Sajnos ez csak egyedül a magyar emberek privilégiuma.
A blogom linkje – www.simonmara.com – végén a „com” az elsősorban külhonra vonatkozik, ha pedig „hu” lenne a vége, akkor meg itthoni területeket pásztáznék. Ez igen érdekes nem? Egy biztos, rengeteg biztatást kapok tőlük. És látom, hogy sokan vannak, akik nem tágítanak a bejegyzéseimtől.
Remélem, Ti, Magyarok, Ti is benéztek néha hazai vegykonyhámba!
Jó szórakozást!
A Simonék félrebeszélnek sorozat kedvelőinek ajánlom, hogy a KATEGÓRIÁBAN nézzenek körül: https://simonmara.com/category/simonek-felrebeszelnek/
Ha barangolni akarsz a blogom lankáin, megteheted!
INSTAGRAM: simonmara54
(melyet ritkán látogatok)
